Hogyan fess bútort öt perc alatt ?

Na jó, ez csak egy béna vicc. Bútort nem lehet festeni öt perc alatt. Viszont a múltkori kissé szájbarágósra sikeredett bútorfestős posztom tökéletes összefoglalója ez a kis videóanyag, amely a Teszvesz aukciós portál számára készült bútorok, és azok átalakulásának rövid történetét mutatja be.

Mire jó egy vödör festék?

Miért jó az, ha sok munkával felújítunk egy bútort? Egyszerűbb, és olcsóbb is, ha veszünk valamit az Ikeában. Vagy még olcsóbb, ha a Jyskben vagy a Praktikerben.
Miért teszem le a voksom mégis a sok munkával felújított bútor mellett?
Mert szerintem, a régi bútorokból még nem spórolták ki az anyagot, és ha gondoskodunk róluk, túlélnek bennünket is.
Mert egy átalakított bútor, sokkal különlegesebb, mint egy bolti. Hangulata van. Stílusa, egyénisége.
Ha magunk csináljuk, még a büszkeség érzése is átjárhat bennünket nap mint nap, alkotásunk láttán.
Mert régit felújítani sokkal kevésbé környezetszennyezőbb, mint újat venni.
Mert megdöbbentő a változás, amit egy vödörnyi festékkel művelni tudunk.
Vegyük például a Bonanzát. Vagy a Koloniált.
Uncsi, ronda, öreges és fantáziátlan mindkettő.
Egészen addig, amíg nem kap egy kis színt. Tavaly már festettem Bonanza székeket. Most pedig az Éva Magazin születésnapi számában jelent meg egy anyagom, amelyben átalakított Bonanza székeket és Koloniál komódot is láthattok.
Lágy, meleg vajszínre festettem őket, és ez a szín, mint egy plasztikai műtét, megfiatalította a bútorokat.
Teljesen más hangulatuk lett, így már különlegesnek tűnnek, pedig eredeti állapotukban a kutyának sem kellettek volna.
A heti jó tanácsom tehát: használjatok festéket, és fessétek át a régi bútoraitokat.
Megéri!

A fotóanyag az Éva Magazin áprilisi számában jelent meg.

Játékkonyha inspiráció, avagy miket gyűjtsetek, ha jót akartok

Játékkonyhát készíteni igazán jó móka. Játék, felnőtteknek. Kitalálni, megtervezni, összerakni mindenféle kacatokból: ez az igazi barkács-puzzle.
Tudjátok, hogy szeretek ilyesmit játszani, hiszen ebben a blogban már több verziót is olvashattatok játékkonyha készítésére.
A fiaimnak régi Ikea fiókos komódból raktam össze.
Aztán csináltam egyet Kata barátnőm inspirációjára, székből.
Majd összedobtam egy kicsikét az Éva Magazin számára kisebbik fiam közreműködésével, melyről videóanyag is készült:



Ezekben a játékkonyhákban az a közös, hogy csakis lomokból, lomtalanításból szerzett kacatokból készülnek. Ez az igazi újjászületés, nem igaz?
Mióta ilyesmivel foglalkozom, bőszen lecsapok a legrondább éjjeliszekrényre, kiskomódra, székre, sámlira. Gyűjtöm a tányérkákat, régi edényeket, esztergált polctartó elemeket, széklábakat, és Szentpyr blogjának hatására a sétapálcákat is.  Gyűjtöm a csempedarabokat, kimaradt rétegelt lemez darabokat, bútorfogantyúkat. Van nálam mindig elég csavar és díszléc is. Mindennek szerepe lehet ebben a barkács-puzzle játékban.
A legutóbbi "fogásom" ez a nagyon szerencsétlen és ronda éjjeliszekrény a Vateráról:

A hátára fektetve várja, hogy szétszedjem, és alaposan átcsiszoljam. Tulajdonképpen, darabjaira szedtem, majd csiszolás, alapozás után, minden elemet lefestettem. A lábait esztergált polctartó elemekre cseréltem, a fiókot és a sütőt imitáló lenyíló ajtót díszlécekkel dekoráltam. A konyha hátoldalát piros pöttyös papírral dekupázsoltam.

Teljesen átszabtam, plasztikáztam az egyébként igazán ronda komódot.
A műhelyem közelében van egy bizományi, onnan szereztem sétabotot és egy csodás edénykét. Bútorfoganytúkat pedig a közeli barkácsboltból szereztem.
Az egyik ajtót direkt nem raktam vissza, szerintem a textil még kedvesebbé, szerethetőbbé teszi ezt a vintage hangulatú konyhát.

Amikor készen lett, arra gondoltam, jó lenne megint kislánynak lenni.
Ti raktatok már össze játékkonyhát?
Ha igen, és szívesen megmutatnátok, küldjétek el nekem a munkátokat, készítenék egy összeállítást a ti munkáitokból!

A fotókat Balogh Orsi készítette.