Olvasói munka: kárpitozott fotel Dániából

Mióta kezdelek egyre jobban megismerni benneteket, ráadásul egyre több olvasómmal találkozom az életben is, azt tapasztalom hogy nagyon sok olyan olvasóm van, aki valójában álmodozni jár ide, de a megvalósításba még nem mert belevágni.
Nos, üzenem azoknak, akik mindig csak tervezgetnek egy-egy átalakítást, felújítást, csinosítást, hogy a legegyszerűbb, ha egyszerűen csak belevágunk.
Csak úgy. Ukmukfuk.
És evés közben majd megjön az étvágy, majd megjön  a kedv és vele együtt lesz tapasztalat is.
Utána meg a dicsőség!
Egyik régi olvasóm, a Dániában élő  Zsuzsa is így tett. Elolvasott mindent, amit csak lehetett a témában és nagy levegőt véve belevágott egy régi fotele felújításába.
Nagyon de nagyon szép munkát végzett, ezért szeretném veletek megosztani az átváltozást.

Íme Zsuzsa levele:

"Kedves Kata,
Úgy gondolom, hogy ezzel a képsorozattal tartozom már egy ideje, ugyanis még egy fél éve vettem egy régi széket, viszont hónapokat vártam, mert nem mertem nekiállni. Helyette beértem a Kicsiházon látott bútorfelújításokkal :)

No, végül csak elhatároztam magam, és elkezdtem kutakodni az interneten felújitas ügyben. Átböngésztem mindenféle angol oldalt, sőt még egy könyvem is van a témában, de meg kell mondjam, hogy végül a blogod szolgálta a legnagyobb alapot és inspirációt az egész művelethez. Igazából a megfelelő szerszámoktól kezdve a csiszolás, festés, bontás, kárpitozás ( tehát cakkumpakk az egész... ) témában mindent megtalálni a Kicsiházban.
Szóval így mivel tulajdonképpen Neked köszönhetem az egészet, megmutatom mi lett a a végeredmeny.

Amikor megláttam ezt az öreg széket, kis hezitálás után megvettem, mert elhatároztam, hogy én is nekivágok. Mondjuk aztán a szék még hónapokig állt a lakásban, mert nem mertem belevágni...
Főleg az tartott vissza, hogy amikor ráültünk, lehetett érezni, hogy a benne lévő rugókkal nincs minden rendben és így lehet, hogy azokat is cserélni kell majd.
Aztán amikor épp egy másik projekthez kerestem anyagot a boltban, akkor megláttam egy sárga geometrikus kárpitot és akkor már nem volt megállás.
Itt el kell árulnom, hogy Dániában élek, így (szinte) minden kellék onnan van (az anyagos bolt honlapja: stof2000.dk).
Vettem belőle egy métert.
Ezek után elkezdtem beszerezni a munkaeszközöket, ez elég nagy beruházás volt, tekintve, hogy nem volt otthon semmim.

Először ugyan megpróbáltam kiszedni a szögeket egy sima lapos végű csavarhúzóval, de feléig sem jutottam másfél nap alatt, úgyhogy beláttam, hogy muszáj lesz venni egy szög- és egy kapocskiszedőt.
Rengeteg szög volt beütve ebbe a székbe, majdhogynem az tartott a legtovább, hogy kiszedjem őket. Sajnos volt, ami beletört és egy ponton kezdtem aggódni, mert a sűrű szögelés néhány helyen nagyon megrongálta a fa keretet és pár darabka ki is tört belőle, ahogy kihúztam őket.
Végül is sikerült lecsupaszítani a széket (az egyik képen látszik is) és előbukkantak a rugók. Szerencsére a rugók nem voltak megsérülve, viszont a rögzítés igen, úgyhogy néhol belejavítottam a kötözésbe. Tudom, illett volna szépen restaurálni a rugókat is és van is egy könyvem (Cherry Dobson: Upholstery bible), ami bemutatja részletesen, hogy hogy kell, de engem ez kellőképp elriasztott a művelettől :)

A javítás után lecsiszoltam a széket mindenhol, majd következett az alapozás és festés. Ezekről nem írok részletesebben, igyekeztem úgy csinálni, ahogy a Kicsiházon le van írva. Vízbázisú alapozót és festéket használtam, egy rétek alapozó és két réteg festék.
Száradás után kivágtam a megfelelő méretű szivacsokat a háttámlára és az ülésre, majd bevontam a kárpittal. Annyit jegyeznék még meg, hogy ez a kárpit elég vékonyka és a szivacsot az ülés részén valamennyire muszáj volt megformázni (ollóval nem ment teljesen, mert elég vastag volt a szivacs), így vettem egy olcsó semleges színű vastag kárpitot és azt tettem a szivacsra, hogy néhány helyen kellően le legyen fogatva és legyen valami alakja. Ezután jöhetett a sárga-fehér kárpit. A díszszegecseket a német amazonról rendeltem meg, mert itt csak antikoltat lehetett kapni és szerintem az nem illett hozzá. Nem folyamatosan dolgoztam a széken, és persze munka mellett, úgyhogy az egész procedúra kb. egy hetet vett igénybe.
Már tervezem az újabb székfelújítást, anyag már kiszemelve, csak időt kéne keríteni rá :)
Köszönöm a figyelmet, szép napot mindenkinek!"

Na, akkor most tessék azoknak is belevágni, akik eddig beérték a Kicsiházas posztokkal! A csodás végeredményekről pedig epedve várom a fotókat!

A kezdő lökéshez  olvassátok el (újra) EZT a posztot!

Padlófestés. Mivel, hogyan, mikor?

Tavaly ilyenkor vágtunk bele a padlófestésbe a nappalinkban.
Annak ellenére, hogy nagyon szép hajópadlónk volt, eléggé biztosak voltunk a dolgunkban. Leginkább azért, a mert a nappalink viszonylag sötét, és szerettem volna világosítani és tágítani a teret azáltal, hogy a padlót is, és a fával burkolt mennyezetet is átfestettük egy világos színre.
Azóta a tetőterünk padlója is festéket kapott, így most már van némi tapasztalatom a témával kapcsolatban.
Nehogy azt gondoljátok, hogy ellene vagyok a szép fapadlónak, csak vannak olyan enteriőrök, ahol a fehérre festett padló egyszerűen sokkal szebben mutat. De a hálószobánkban és a fiúk szobájában még mindig az eredeti padló van és marad is :-)
A festés óta eltelt egy év, és még semmilyen állapotromlást nem tapasztaltam a padlón. Nem lett karcos, nem kopott, és takarítani is könnyen lehet.
 Ráadásul szép. Nagyon szép.
Ezért most én is arra biztatlak benneteket, hogy fessetek padlót!
Lássuk melyek az előnyök és hátrányok és hogy mivel és hogyan érdemes nekivágni.

1. Előnyök

A fehérre festett padló tágítja és világosítja a teret. Nagyon szép alapot ad elegáns, minimál de klasszikus és bohókásan színes tereknek is. Különleges hatást érhetünk el vele, főleg, ha a színekkel és a mintákkal is játszunk. Ha megunjuk, egyszerűen csak átfestjük egy másik színre.
De beszéljenek helyettem inkább a képek:

via Pinterest

www.apartmenttherapy.com

www.decorate.tumblr.com

via Pinterest

www.milkmagazine.net

Living Etc

www.housebeautiful.com

www.housebeautiful.com

www.denofopulence.tumblr.com

2. Hátrányok

A festékek drágák és egy szoba  (pláne egy egész lakás) padlójához jó sok festék kell. A tetőterünk padlójának az átfestése annyiba került, mintha leraktunk volna egy olcsó laminált parkettát.
Alaposan át kell gondolnunk, hogy valóban festett padlót szeretnénk-e, mert az eredeti fa padlót a festés után csak nagyon nehezen, sok munkával lehet helyreállítani.
A festett padlót időről-időre újra kell festeni. Nyilván ez már nem olyan nehéz, mint az első alkalommal, hiszen csak egy újabb réteget kenünk fel a padlóra. Az, hogy meddig lesz szép a festék nagyban múlik attól, hogy milyen a szoba forgalma, mennyien közlekednek benne, cipővel vagy cipő nélkül, stb. stb. Nálunk egy év alatt még semmi nem történt. Gyanítom, hogy a festett padlót olyan gyakorisággal kell felújítani, mint a lakkozott parkettát.

3. Mivel és hogyan

Többféle festék létezik már a piacon, ezért először azt kell eldöntenünk, hogy fényes vagy matt-selyemfényű felületet szeretnénk.
A natúr fenyő fapadlónak rögtön nekiláthatunk, de a már felületkezelt padlót először érdemes felcsiszolni.
Fényes festék választásánál egyszerűbb a dolgunk, mert például a Tikkurila Unica Floor Paint alá még alapozó sem kell. Ezt a festéket már használtam a régi házam lépcsőjénél és a hálószobában is, csak akkor még Betolux néven futott.

Ez a  régi házam lépcsője. Készen vett, natúr fenyő, amit átfestettem.

 Ez a festék kimondottan nagy kopásállóságú, jól bírja a strapát, ezért ha nem ódzkodtok a fényes felülettől, ezt ajánlom a leginkább.
A Farrow and Ball festékcsalád padlófestéke is fényes, viszont állítólag még gyárak padlóját is festenek vele külföldön. Itthon azért csak kevesek engedhetik meg maguknak ezt a festéket.
 Mi a nappaliban matt színt szerettünk volna látni, ami azért nagy bátorság, mert a matt felület vonzza legjobban a koszt.
Nálunk heti egyszeri tisztítás mellett makulátlan a padló, de előszobába, vagy nem annyira rendszerető embereknek inkább nem javaslom a matt festést.
Ha a matt verziót választjátok, akkor a legjobb megoldás, ha alapozófestékkel festetek.
Mert az összes alapozó matt, ráadásul az alapozó festékek is bármilyen színre bekeverhetőek.
Mi Tikkurila Feelings Furniture Primer festéket használtunk a festés során, két rétegben.
A tetőtérben viszont már inkább szerettünk volna fényesebb felületet, ott már ezért nem az alapozót, hanem a fedőfestéket használtuk, amelyik Tikkurila Feelings Furniture  néven fut.

A tetőterünk padlója

Ezt a felületet három réteg festék után értük el, viszont már nem lakkoztunk. Apropó, lakkozás. A lakkozás lényege tulajdonképpen az, hogy amíg a lakk kopik, addig nem a festék kopik és így nyújtja meg a festék élettartamát. Én mindenképpen vizes bázisú lakkot ajánlok, azok biztosan nem sárgulnak be és selyemfényben is kaphatóak. Például a Köbler parkettalakk, vagy a Tikkurila Kiva bútorlakk.

Az első padlófestős posztom után sokan kérdeztétek, hogy lehet-e vajon laminált padlót is festeni. A válaszom az, hogy elvileg igen. Erre is vannak már speciális termékek.
Viszont gyakorlati tapasztalatom nincs, nem tudom, hogy meddig tart majd a festék. Bár a megfelelő alapozó használatával valószínűleg pont addig, mint a fa padló festése.
Tehát, ha valaki utálja a laminált padlóját és mindenképpen át akarja festeni, akkor a Tikkurila Otex alapozót ajánlom, bár vannak akik a Trinát Unitop festékére is megesküsznek.
Nagy különbség az árban nincs, így én valószínűleg a finn cég termékét választanám. Használhatjátok az otexet már fedőként is, ha matt hatást akartok, vagy erre jöhet még rá bármi, a fent felsorolt festékekből.

Bármilyen festéket használtok, azt hosszú, falfestéshez használatos rúdra felszerelt széles hengerrel vigyétek fel a padlóra hosszanti és kereszt irányban is. Ne nyomjátok rá a hengert a padlóra, mert meg fog látszani az illesztések helye. Nem nehéz, csináltam már magam is, de most mi szakemberre bíztuk a munkát, így az időnk sem ment vele, csak a ki és bepakolással.

Ha érdekel benneteket a téma, olvassátok el további padló illetve lépcsőfestős posztjaimat is:

- Lépcsőfestési útmutató
- Padló antikolás
- Lépcsőfestés és tuning
-Járólap, csempe festése

Ha hasznosnak találtátok ezt az írást vagy bármelyik másikat, kérlek szavazzatok rám a Goldenblog versenyen életmód kategóriában. A jobb oldalon található gombbal közvetlenül megtehetitek.
Köszönöm!

Fatapasz, a Jolly Joker

Péntek 13-án kezdődött ez az egész. Pedig nem is vagyok babonás, de tényleg! Szóval, pénteken, 13-án, megadta magát a fényképezőgépem. Harcedzett kis darab volt, festék és glettfoltos, ütött-kopott, karcos, de működött. Egészen péntek tizenharmadikáig.
Azóta pedig, mintha üldözne a balszerencse. Folyamatosan olyan megvalósításokba kezdek, amik bár könnyűnek tűnnek és gyors befejezéssel kecsegtetnek, végül mindig kiderül, hogy aprólékos, idegőrlő és nehezen megvalósítható projektek ezek, csak jól álcázták magukat.
Mint ez a szék is.
 Gondoltam, van egy szabad órám, lecsiszolom, és lefújom sprayfestékkel, úgyis elég régen vár a megújulásra.Ahogy jobban szemügyre vettem, láttam, hogy a támlája elengedte magát, és mindjárt szétesik, és hogy több kell ide, mint egy szimpla csiszolás.
Első körben tehát, a csiszolás után, szét kellett ütni a széket, hogy a támla végleg leváljon az ülésről. Majd a csapolásnál megtisztítva, újra össze kellett ragasztani a támlát és az ülést, és jó szorosan összeszíjazva,  (szaniferezve, ha nagyon bennfentesnek akarok tűnni ;-) )félretéve várni, hogy a ragasztó megkössön.
Miután állt a támla, mint Katiban a baba, fogtam, és lefújtam alapozó sprayfestékkel.
Tudtam, hogy halott ügy, de reménykedtem, hátha most megdől az alaptézis, miszerint: a festék nem töm el lyukat, nem rejt el repedést és semmilyen sérülést sem fed el.

Az elején azt hittem, ennyi fatapasz elég is lesz

Látjátok a repedéseket?

Közelebbről jól látszik, hogy a festék csak felerősíti a hibákat, de nem tünteti el

 Szóval, ha esetleg ebben a tévhitben élnétek, most itt a véres valóság, nem, nem, soha nem juttok semmire, ha csak festékkel akartok megújítani egy ütött-kopott, elhasznált és leroncsolódott bútordarabot!

Mit lehet tenni ilyenkor?


Mester Fatapasz. A varázssó. A Jolly Joker. Szögnyomok vannak a fában? Fatapaszt rá! Megsérült a fa? Fatapaszt oda! Csúnya karcolások, sehogy sem tűnnek el? Akkor is fatapasz kell! Több darabból áll a bútor és szeretnéd titkolni? Naná, hogy fatapasz a megoldás!
Az én székemen, az alapozó festék csak kiemelte a sűrűn elhelyezkedő repedéseket. Nem volt mit tenni, előkaptam a fatapaszt.
Ha ti is tapaszolnátok, fogadjatok meg pár tanácsot:

1. Fatapaszolás előtt is kell az alapos csiszolás, különösen a sérült részeken.
2. A tapaszt tubusos és dobozos változatban is kapni, mindkettőnek van előnye, hátránya. A tubus hátránya, hogy ha sokat nyomok ki, akkor a maradék kárba vész, előnye viszont, hogy a tubus védi a pasztát a kiszáradástól. A dobozba vissza tudom tenni, ami mégsem kell, de van esély rá, hogy hamar kiszárad a tapasz.
3. Mindig nagyon vékonyan kell felvinni a sérült részekre a fatapaszt, tiszta, de tényleg tiszta spaklival, alaposan elsimítva. Ne szivassuk magunkat a vastagon felkent fatapasz jelenséggel, mert borzadály lesz visszacsiszolni!
4. A spaklit a művelet után, azonnal tisztítsuk meg, feltéve, ha legközelebb is használni szeretnénk!
5. A fatapasz amikor megszárad, veszít a tömegéből, így előfordulhat, hogy a tökéletesen sima felület érdekében, újabb és újabb vékony réteg fatapaszt kell felkenni.
6. Mindig hagyjunk legalább egy száradási napot a tapasznak, akárhányszor kell ismételni a műveletet!
7. Ha megszárad és már tökéletesen fedi a lyukat/karcolást/sérülést, akkor finom csiszolóvászonnal nagyon-nagyon alaposan le kell csiszolni. Ujjunkkal ellenőrizve, hogy tökéletesen sima-e a felület. A göböket, egyeletlenségeket a festék csak felerősíti, így a pontos és alapos csiszolás a szép befejezés legfontosabb lépése.
8. A tapaszolás után Lehet alapozni és festeni. Ne fatapaszt, hanem ún. folyékony fát használj, ha a fabútort nem festeni, hanem csak pácolni akarod!
Mindezeket betartva, a legbénább, legelroncsolódottabb fabútorból is lehet tökéletesen újat alakítani. Mert a fatapasz tényleg mindent megold, mint a"Bazi nagy görög lagziban" az ablakmosó.

Na, ugye, hogy sehol egy repedés?

Hogyan vadássz kincsekre?

Szóval, már tudjátok, gyűjtögető életmódot folytatok. A szép, vagy éppenséggel nagyon is csúnya tárgyak gyűjtögetése lassan kezd életformává válni nálam. Ebben a posztban szeretném megosztani veletek a kincsgyűjtő tapasztalataimat, azt, hogy hogyan lehet, olykor bagóért, elképesztően jó dolgokra szert tenni.


Hol?

Vatera

Aki olvassa a blogom, az tudja, hogy nagy Vatera rajongó vagyok. Onnan van többek között, a kanapém, a székeim egy része, hőn szeretett tálalóm, és az előző posztom alanya is. Többnyire az antik régiségeket böngészem, leginkább éjszaka, amikor a srácok már alszanak. Az a jó, hogy így otthonról, kényelmesen kutathatok, ki sem kell mozdulnom.
A vaterázás olyan, mint a turkálás. Nem lehet úgy nekiállni, hogy én egy inget/zakót/farmert akarok most venni, mert tuti, hogy akkor pont nem lesz. És ilyenkor hajlamos az ember lánya arra, hogy a szerzési vágytól hajtva, hülyeségekre költse a pénzét.
Tehát, úgy böngészem az oldalt, ahogyan a turkálóban is vásárolok: beugrok, megnézem mik vannak, van-e valami jó ajánlat, és ha rábukkanok valami különlegességre, megveszem. Akkor is, ha az egy bikini és éppen mínusz tíz fok van odakint.
Turkálós analógiáról átugorva: elsősorban az egy fortintos liciteket figyelem, ezt egyébként RSS feed-ben be is lehet állítani, így mindig van friss információm az újonnan felrakott termékekről. Ha tudom, mennyi pénzt tudok éppen elkölteni, akkor beállítom a fix áras termékeket, és bejelölöm a tól-ig határt.
Egy idő után, az ember ismer már egy-két eladót, az ő friss feltöltéseiket is érdemes figyelni.
Ha kell valami, megfigyelem, magamnak pedig beállítom a telefont, hogy jelezzen a licit lejárta előtt fél órával, és mindig csak a végén licitálok.
A vaterán gyakran előfordul, hogy valaki költözik, és sürgősen meg akar szabadulni a bútoraitól, ami nekem mindig nagy mázli, mert ilyenkor, szinte csak szállítási költség áron jutok hozzá igazán klassz darabokhoz.

Ecseri

fotó: Dezső Tamás

Az ecseri egy életérzés. Nekem ritkán jut ki belőle, akkor is inkább hétköznap, mert én hétvégén nagyon nehezen szabadulok el itthonról. Pedig az ecserin hétvégén van élet!
Érdekes figurák élnek ott, és szinte szürreális élmény. Nem ritka a szétesett lomok között lógó milliós értékű, ember magasságú kristálycsillár. És a lángos....ah, az a legjobb a városban!
Mégis, én nem vagyok igazán ecseri rajongó. Egyrészt, mert egyre többször történt meg ott, hogy amint alkudni próbálok, szó nélkül otthagynak. Szerintem ez gáz. És az is gáz, hogy nagyon sokszor hülyének nézik az embert. Sajnos, ha nem hozzáértő az ember, akkor nagyon könnyen átverik.
Az ecseris cápák azonnal kiszagolják, ha laikussal állnak szemben és azt is megérzik, ha tetszik az árú. És akkor nincs menekvés.......

Vác

fotó: VF kft

Vác egy aranybánya. Ott van a Vfkft, ami egyszerűen a régiség rajongók mennyországa. Rögtön mellette, a Kertész Antik, és szintén Vácon van az Ódon-fon Kft. Mindhárom hely kihagyhatatlan. Vác mellett szól az a tény is, hogy a kincskeresés után, a főtéren, Magyarország egyik legjobb cukrászdájában lehet kipihenni a vásárlás, nézelődés fáradalmait.

Mit?

Engem soha nem érdekelt, hogy amit veszek, az eredeti-e, vagy valóban antik-e. Nem érdekel, hogy ki és mikor gyártotta és hogy benne van-e a jelzés. Ebből kifolyólag, nem hajtok értékes bútorokra.
Engem azok a darabok izgatnak, ami jelenlegi állapotában nem túl hívogató, de van benne fantázia. Talán, ezért is tudok olcsón vásárolni. Mert kevesen akarnak sok-sok munkát, időt szánni egy -egy bútordarabra, és így, a hibás, törött, vagy nagyon lelakott bútorokat fillérekért meg lehet szerezni.
Az ilyen típusú kincsvadászathoz, elengedhetetlen a jó szem és a jövőbe látás képessége, azaz, jó ha már az eredeti, nem túl hívogató állapotba bele tudom képzelni azt, hogy mivé lehet változtatni. Erre már mutattam példát, itt, itt, és itt is.
Azóta pedig hétről-hétre nő a gyűjteményem, melyekből apránként új bútorokat szeretnék kreálni. A férjem kifejezett kérésére, már raktárt keresek a környéken :-)
De tényleg, sajnos a jó ajánlatoknak nehezen tudok ellenállni, az izgalmas daraboknak meg még kevésbé.
Ezért vettem meg ezeket:

Ezt már felújítottam, képek hamarosan!

tegnapi szerzemény, hirtelen felindulásból :-)

Ezzel, még nem tudom, mi lesz, a de oooolyan cuki

Következő kárpitos projektem alanya ;-)

Nem titkolom, van hogy mellélövök,és rá kell jönnöm, hogy nem tudok mit kezdeni a megvett bútorral, többnire azért, mert túl nagy fába próbálok fejszét vágni. De ez belefér!
Ti hol vadásztok?

Minden, amit a sprayfestésről tudni szeretnél, de eddig nem merted megkérdezni

A napokban azon kaptam magam, hogy többet járok festékboltba sprayfestékért, mint élelmiszerboltba kenyérért. Pár napja eljutottam abba a fázisba, hogy jöjjön velem szembe bárki vagy bármi, én lefújom. De le ám! Fújni ugyanis irtó jó móka, de nem utolsó sorban, gyakorlatilag bármit át lehet egy kis sprayfestékkel változtatni. Adj egy doboz sprayfestéket a kezembe,  határtalan lehetőségeket kapuját nyitva így meg nekem!
Nem viccelek.
A festéket fújhatjuk fára, műanyagra, fémre,üvegre, de még textilre is. Nem hagytam ki semmit? A módszer egyszerű, de ahhoz, hogy a végeredmény ne legyen összecsapott, ne adj isten, gagyi, nem árt, ha megfogadtok néhány tanácsot.

A sprayfestéknél csak a festék felvitelének módja más, mint a "hagyományos" festésnél, de az alapok ugyanazok.
Vagyis:

1. A festeni kívánt felületet, mindig csiszold át! A székemet én 180-as dörzspapírral csiszoltam le, majd alkoholos tisztítószerrel portalanítottam, zsírtalanítottam. Finomabb anyaghoz, pölö, a képen látható plexi falikarhoz autópolírozáshoz használt, 2000-es polírozópapírt használtam.
2. Ezután portalaníts, zsírtalaníts!

3. Gondosan ragaszd le azokat a részeket, melyeket nem akarsz lefesteni. A flakonból a festék nehezen irányíthatóan szóródik!

4. Az alapozás a spryfestésnél is fontos, szaküzletekben kapható alapozó fára, vagy műanyagra, szintén spray formában. Apránként vidd fel az alapozót, ügyelve, hogy ne folyjon meg.

5. Több, óvatosan fújt réteg felvitelével fesd a cuccodat.

 6. Mit csinálj, hogy a festék ne folyjon? Soha ne kezd vagy fejezd be a festék szórását a festeni kívánt tárgyon. Finom, lengő mozdulatokkal fújj, a tárgy előtt kezdve a mozdulatot, majd mellette fejezve be. Ne kapj vérszemet! Nehéz megállni, mert fújni jó, de akkor is figyelni kell, hogy egyszerre csak kevés festéket vigyünk fel, majd száradás után, jöhet a következő, szintén kevés réteg, egészen addig, amíg a festék tökéletesen nem fed.

7. Ha a festék mégis megfolyna, ne ess kétségbe, mert ez a probléma korrigálható. A festett felületen, finom dörzspapírral vissza kell csiszolni a festéket, és óvatosabban próbálkozni a következő fújásnál. Ha a festék esetleg a leragasztott, festeni nem kívánt területre folyik, körömlakklemosóba mártott vattával orvosolhatod a problémát.


8. Könnyíts az életeden, használj segédeszközöket. Nagyon ügyes szerkezetek segítik a szorgos háziasszony munkáját, hogy minél hatékonyabban fessen le mindent. Például, ez a szórópisztoly, ami a flakonra helyezve, sokkal de sokkal egyenletesebb szórást biztosít, mint amit kézzel nyomott szórófejjel el lehet érni. Főleg, ha nagy felületet kell festeni, gyakorlatlan ujj gyorsan elfárad, és előfordul, hogy egyik helyre több kerül, máshova meg kevesebb a festékből. Mindez kiküszöbölhető ezzel a kütyüvel.
No meg vannak ilyen kis helyes szórófejek, amik a festék szóródásának szélességét szabályozzák, tehát, ha csak egy csíkot festünk, érdemes a kicsi sugárban szóró fejre cserélni az eredeti szórófejet.

7.Mit és hol vegyél?
Pár hete jutottam el a sprayfesték mániások Mekkájába, a DupliColor újpesti üzletébe. Itt minden van, amit csak el lehet képzelni, de ami meg nincs azt kikeverik. Tényleg, bármilyen színt kikevernek! Van itt autófényezéshez használható festék, dekorfesték, de még graffitisek által kedvelt festék is. Én egy korall színbe szerettem bele, nem véletlenül, hihetetlenül intenzív szín!

Persze, a nagy barkácsboltokban is lehet kifogni jó választékot, én például nagyon elégedett voltam a Bricoban vásárolt "Motip Carat" márkájú, matt festékekkel is. Egy barátnőm pedig, aki szintén mániákus, a Casattira esküszik.
Lényeg a lényeg, ragadj szórófejet és láss neki átalakítani az otthonod!
Én legutóbb egy semmi extra falikart varázsoltam designer-like darabbá.
Ugye szép lett?
Így csináltam:
Atomjaira szedtem a csillárt

gondosan leragasztva a égőt tartó kart, mert azt nem akartam lefesteni

Polírozó papírral átcsiszoltam minden egyes ici-pici darabot, majd mosószerrel lemostam a port és az esetleges zsírt róla. Ezután plexi alapozóval alapoztam, ez láthatatlan így nem tudom megmutatni.
Végül, apránként beszíneztem minden darabot. Aztán összeszereltem a lámpát. Egyszerre csak egy falikart szedtem szét, hogy közben a másikról koppintani tudjam az összerakás módját. A végeredmény magáért beszél:

ELŐTTE

UTÁNA

 
Vagy itt van egy szintén átlagos borsörlő:

Egy kis festékkel új életre kelt:

Kontúrfestékkel kombinált sprayfestés:

ELŐTTE: egy kidobás előtt álló, műanyag szappanadagoló

ui: Az üres flakon veszélyes hulladék, így nem dobható ki a kukába! Én zacskóba gyűjtöm, és a lomtalanításkor a kihelyezett veszélyes hulladék gyűjtő konténerautónál leadom.

Divat az újrahasznosítás,avagy játékkonyhát "szemétből"

Nem tartom magam nagy környezetvédőnek, inkább csak amolyan "kényelmes környezetvédőnek", aki igyekszik, de nem erőlteti meg magát túlságosan. Például, szelektíven gyűjtöm a hulladékot, takarítószerek és öblítő helyett ecetet használok, szívesen vásárolok a helyi kispiacon az őstermelőktől, és legújabban pedig, sokat gondolkodom, hogyan hasznosíthatnám újra azt, ami egyébként már nem jó semmire.
Tulajdonképpen, ez a szemlélet vezérelt, amikor kiagyaltam, hogy mihez kezdjünk a szétesett, már semmire sem jó Ikea komódunkkal.
Nem akartam csak úgy  kidobni ugyanis. Mivel pedig a fiúknak már régen beígértük a játékkonyhát, eldőlt a sorsa.

Ikea Bialitt: így nézett ki eredetileg

Néhány év alatt leamortizáltuk ezt az azóta már nem is forgalmazott modellt. A fiókelőlapokat is megmentettük, bár visszatenni már nem lehetett

 Kis kockás füzetembe felvázoltam A Tervet, majd darabokra szedtem a komódot. A fiókelőlapokat előhalásztam a sufniból, mert most már rájuk is szükség volt.

darabokban

A feldarabolt komód darabjait,pedig egy ceruza segítségével újraszabtam, a terveknek megfelelően. Mivel nem akartam, hogy külső segítséget is igénybe vegyünk, nem lapszabászatban vágtuk le a meglévő faanyagot, hanem a férjemet uszítottam a komódra, aki egy szál kézi fűrésszel tette a dolgát.
Ebből kifolyólag, a párhuzamost, a merőlegest és az egyenest ne is keressétek a konyhán!
A kézi erővel újraszabott komód darabjait egyenként lefestettem:

 A komódot újra összeraktuk, az alapokon nem változtattunk, csak a magassága módosult. A maradék faanyagból készültek az ajtók és a polcok.
Összeszedtem a további hozzávalókat:

Mosogatótálcának egy régi edényemet, csaptelepnek jó lett ami a néni mosdójáról megmaradt, aztán felhasználtuk a lépcsőkorlátunk szereléséből megmaradt faanyagot, dekorlécet, fenyő fogantyút, valami ócskát, üres konzervdobozt. Végül pedig vettünk ezt azt: poháralátétet és fogantyút az Ikeából, csavarokat és ajtópántot a közeli barkácsboltból.
A rengeteg kacatom között, találtam mégegy réges-régen pókhálósodó, táblás előlapú dobozt is, amit szétszedtem és szintén lefestettem:

Ez lett a "felsőszekrény" :-)
A csempézett hátlaphoz adott volt  egy 2009-es csempe színkatalógus:

Mivel azonban ez a mennyiség nem lett volna elég, előkaptam a zuhanykabin burkolásból visszamaradt csempéimet, amiket egy alapozófestés után színre kentem.

Végül pedig, egy szilikonos ragasztó segítségével, egyesével felragasztottam a csempéket a fára. A fúgázást végül nem vállaltam. És igen, direkt össze-vissza, mégiscsak gyerekkonyháról van szó :-)

A legnehezebb rész az ajtók és a sütőajtó beállítása volt. Kábé százszor mértük ki és százegyedjére is újra kellett fúrnunk. (aztán jöttem én a fatapasszal :-) eltüntetni a nyomokat) Közben a férjem jajgatott hangosan, hogy megmondta ő, hogy vegyük meg a konyhát készen, az Ikeából. Ez volt a holtpont.
Én közben, otthon lévő dekorlécekből, díszítést vágtam a konyhaajtókra egy gérvágó fűrésszel:

A fenyő fogantyúkat pedig spayfestékkel feketére festettem, ezekből lettek a tűzhely gombjai:

Végül pedig, összeillesztettük a sok apró részletet, amikkel napokat molyoltunk. És ez lett belőle:

Ki gondolta volna, de Kincs lett a sok szemétből. Itt a vége, fuss el véle!