Így készíts lomokból asztalt

Olyan sok ötlet kering az interneten arról, hogyan hasznosítsátok a lomokat a háztartásotokban. Készülhet régi ablakkeretből, ajtóból, raklapból mindenféle jóság.
Például, asztal.
Most megmutatom nektek, hogyan kell régi, kopott deszkájú asztallapot készíteni új fenyődeszkából, vagy ablakkeretből.
Ezek az asztalok egy képzeletbeli adventi vásárra készültek, de lakásban is el tudnám képzelni és a nyár sincs olyan messze, amikor majd egy kerti party fontos eszközei lesznek.
Ne feledjétek, a jelszót: Ne dobd ki, gondold újra!
Nézd meg a videót, hogyan.

Az Éva Advent különszámban, további tippeket kaphattok arra, hogyan szervezzetek karácsonyi vásárt a barátokkal.
 Kíváncsi vagy a többi videómra is?
Akkor kattints ide meg ide.


A fotó az Éva Magazin tulajdona, styling:Szentgyörgyi Katalin

Péntek este mit csinálsz?

Szóltam anyámnak, hogy jöjjön, mert vigyázni kéne a srácokra péntek este, nekünk ugyanis programunk van.
 Na és mi jót fogtok csinálni?-kérdezte anyám, és már szinte hallotta a választ: moziba megyünk/színházba megyünk/ beülünk egy klassz étterembe.....
Ablakszigetelés tanfolyamra megyünk, mondtam és hallottam, ahogy anyám a telefonban meghökken.
Jó kis program péntek estére, igaz?
Szóval, fogtuk az egyik ablakszárnyunkat, és ellibegtünk a helyi művelődési házba, ahol egy alapos elméleti rész után, a saját ablakunkon próbáltuk ki a gyakorlati részt.
 Elméletben jó vagyok, de amikor az előadást azzal kezdték, hogy ehhez a projekthez nem kell más, csak két átlagos ügyességű ember, akkor tudtam, hogy a kivitelezést nem én fogom csinálni. Van a családban ügyes ember, jobb, ha én a háttérben osztom majd az észt.
Az elméleti foglalkozás ezzel a kis videóval kezdődött, nézzétek meg és olvassátok tovább az okosítást, ha fontos számotokra a lakásotok energiafogyasztása, ugyanakkor figyeltek a  környezetvédelemre és főként, ha műemlék-védett épületben laktok, tehát nagyon nem mindegy, hogyan korszerűsítitek ablakaitokat.



Hogy miért nem az ablakcserét propagálom itt ezen a blogon, és miért vacakolok ilyesmivel, arról már írtam egyszer, s ebben a régebbi ablakos posztban elhangzottakat most nem ismételném.
Ami újdonság volt számomra, hogy egy jelen lévő építész elmondta, miért nem jó, ha tökéletesen szigeteltek az ablakaink. Tényleg, miért nem?
A tökéletesen záródó, tökéletesen szigetelt falak és ablakok nem engednek be semmit. Ki sem. Újabban, ezekhez a szuper ablakokhoz vagy egy gyárilag beépített szellőző nyílást adnak, vagy külön, sok pénzért kiépített szellőztető rendszert ajánlanak a kivitelezők. Ha azonban nem törekszünk a tökéletes szigetelésre, és mondjuk, kicsit lazábban szigeteljük az ablakainkat,akkor a természetes légcsere könnyedén létrejön.
És itt most ne a besüvítő szélre gondoljatok,azt nyilvánvalóan orvosolni kell, hanem a csendes, visszafogott, észrevétlen légcserére, amikor is  a nap huszonnégy órájában, non stop cserélődni tud a levegő. Mivel mai világunkban a napi 2x tíz perces teljes szellőztetés rendszere nem életszerű, kevés pénzből, nem drága rendszereket igénybe véve, csak a nem tökéletesre szigetelt ablakokkal tudjuk elérni, hogy mindig jó, oxigéndús levegő legyen a szobában, ne legyen magas a páratartalom, s így a penészesedést is elkerüljük.

Nekem tetszett ez a megoldás, hiszen az ablakaink szigetelve lesznek, anélkül, hogy külsejében lényeges változás történne, nem kell új ablakra költenünk és ami fő, magunk is megbirkózunk a feladattal. Ami viszont tovább növeli ablakaink szigetelési képességét, az egy speciális üveg. A vékony profilba nem lehet toldás-foltozás, megerősítés nélkül két réterű, argon gázzal töltött speciális üveget tenni, létezik azonban, egy Planibel G névre hallgató, mindössze 4mm-es keménybevonatos, Low-E üveg, amellyel a látvány továbbra is az eredetit őrzi, mégis,már egy modernebb technológiát alkalmazva. Az üvegfelületünk így nem csökken, ami fontos, mert nem akarok fényt veszíteni. Ennek ára, beszereléssel, négyzetméterenként 13 000 Ft. Ennél a verziónál külön kell költenünk a megrongálódott, vagy hiányzó osztóbordák rekonstrukciójára, ami bordánként kb ötezer forint, azaz nekünk két ablakra számolva, a fenti szigetelés,üvegcsere, ablak osztások pótlása 65 000 Ft-ba kerülne, úgy,hogy az összes mázolási,passzítási munkát mi végeznénk.
A másik, számomra szimpatikus lehetősség, ami jóval drágább és mivel új gyártás, kevésbé környezetbarát, az a meglévő tokban az ablakszárny teljes cseréje, az eredetivel megegyező, vékony profillal, hőüveggel és eredetivel megegyező osztásokkal. Ez a mi esetünkben, beszereléssel együtt, 190 000 Ft-os költségvetést igényelne, viszont nem kellene bajlódni a festéssel és a passzítással sem.
Jelenleg olyan anyagi megrázkódtatásokon vagyunk túl, hogy ez utóbbi megoldás egyelőre nem jöhet szóba, kimondottan az ára miatt, így az előzőekben leírt módszer szerint fogunk szigetelni. Hogy milyen sikerrel, arról mindenképpen referálok.
A nutmaró gépet az Ökoszolgálattól tudjátok kikölcsönözni.

A dakoták a markukba röhögnek

Nem ősi dakota mondás, de találó: Ha árajánlatot kérsz, a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatot dobd a kukába! Mi ezt nem fogadtuk meg, de ti tartsátok magatokat e bölcsességhez és nem jártok úgy,mint mi. Költségvetésünk javára, a legolcsóbb árajánlat mellett döntöttünk, amikor alkalmaztuk a brigádot az ács és gipszkartonos munkákra. A dakoták haragja és átka kísérti azóta építkezésünket. Mert bár végzetes hibát nem követtek el, ácsaink azért amit el lehetett, azt elrontották. Duplán. szerencsére, épp eleget jártam a nyakukra, hogy még idejében orvosoljuk a bajt.
Viszont nem haladt a munka, de nagyon nem. Közben a fiúk zúgolódni kezdtek a pénz miatt. később,taktikát váltva, gyerekekre és befizetetlen számlákra, kikapcsolt telefonokra utalgattak, így végül kifizettük őket úgy, hogy egy napi munka a tetőből még hátravolt. Mi mégis fizettünk. Azóta nem láttuk őket, a telefonjukat nem veszik fel. És augusztus elején elég nehéz megbízható gipszkartonos brigádot keríteni.
Így aztán megint csúszik a beköltözési határidő. Magamban kötögetem a kompromisszumokat: oké, csak nyár végére legyen kész, na jó, ovikezdésre elég beköltöznünk. Néha már azon poénkodunk,hogy reméljük, a karácsonyt már az új házban töltjük.
Amíg az új csapat megérkezik, mi azért csináltuk, amit lehetett. Férj és após nagyszerű munkával betette a vadiúj teraszajtót és az a tetőtéri oromfali ablakokat, melyeket én festettem le. Holnap a fürdő és a konyha vakolása következik. Mi legalább jó csapat vagyunk!

íme a teraszajtó és az ablak. Idővel, spaletta is készül majd hozzájuk:

Ablak-poszt

Régóta fejemben van már ez a poszt, most pedig olyan szakaszba érkezett a felújításunk, hogy igencsak aktuálissá vált. Mármint az ablak. Mi legyen az ablakainkkal? Századfordulós, kapcsolt gerébtokos, 43mm-es szárnyprofillal. Szépek, különlegesek. És én, az abszolút ideális fogyasztó, aki minden reklámot megkajál, sokáig azon voltam,hogy kidobjuk őket. Az igazat megvallva, a férjem még mindig ezen az állásponton van, de én már nem tágítok: az 1920-as években készült ablakaink bizony velünk maradnak.
Felmerülhet a kérdés, de hát miért ragaszkodom én ezekhez a régi, mai szemmel nézve cseppet sem korszerű ablakokhoz? A kérdés a mai fogyasztói társadalomban, ahol az "új" egyenlő a "széppel" és a "réginél sokkal jobbal", teljesen jogos és érthető.
Érthető, hiszen sokáig én is úgy gondoltam, hogy ha már egy vagyon költünk az új házunk felújítására, akkor már legyenek szép, új, tökéletesen hőszigetelt ablakaink. Aztán kezembe került pár adat, egy kis szakirodalom és most már biztosan tudom, hogy egyébként tökéletes állapotban lévő, eredeti kapcsolt gerébtokos, azaz dupla szárnyú ablakainkat nemhogy nem szabad kidobni, hanem kutya kötelességünk megtartani és felújítani.
Hogy miért?
- Mert faanyaga tökéletes állapotú, így megfelelő karbantartással, szinte korlátlan ideig megtartható

- Mert egészen 1930-ig minimum a külső szárny minőségi vörösfenyőből, esetleg tölgyből készült, válogatott,csomómentes és 2 évig szárított fa felhasználásával

-Sőt, ebben az időszakban a felhasználható anyag a vörösfenyő és tölgy gesztfa volt, ami a fa legbelső része, így meglehetősen sok faanyagot használtak el egy-egy ablaknál

-Mert ezek az ablakok még mind-mind egyedi termékek, nagy szaktudással készítve

-Mert az ablak szerkezetének köszönhetően, filigrán ablakkeretek a ház stílusát, karakterét jelentősen meghatározza. Ma már 70-72 mm-es szárnyprofilú ablakokat gyártanak, ami nem csak jócskán eltér az eredetitől, de nagyon nagy mértékben csökkenti az ablakfelületet is.

Persze, jöhetnek a kétkedők és a megmondóemberek: lehet hogy az eredeti szebb, és több fényt enged a lakásba, de ne jöjjek sírni, amikor a szél besüvít az ablakon.
És bizony, erre is van válaszom!
Amennyiben a teljes tokszerkezet megtartásával, csak a belső szárny üvegeit cserélem ki 3mm-es hőszigetelt üvegre, 6mm-es légréssel, ahol a belső üveg Low E bevonatot kap, akkor a kapcsolt gerébtokos ablakunk esetében, a három rétegnyi üvegezés 1,1-1,3 W/m2 K hőszigetelési értékű lesz. A jelenlegi előírás 1,6 W/m2K !!!)A rések akrillal történő tömítésével, gyakorlatilag a huszonegyedik század legkorszerűbb hőtechnikai képességű ablakait kapjuk.
Mindeközben nem szennyezzük a környeztet a cserével,megőriztük házunk eredeti jellegét és még a belső terek természetese szellőzését sem kell külön szerkezettel megoldanunk.

Már csak találnom kell valakit, aki a felújítást elvégzi, lehetőleg úgy, hogy belülről is élvezhessem ugyanazt a látványt, mint a külső szárnyak felől.és kapjam vissza az ablakon lévő eredeti osztásokat, szintén kívül-belül.
Ha meglesz, beszámolok majd a felújítás részleteiről.
Íme, a mi ablakunk most:

Ez pedig a közeli óvoda ablaka:

 Ki készít ma ilyen ablak keretet? És ki csinál ma ilyen faragott osztást?
forrás , forrás, forrás
felső kép innen