Egy jó vétel

Vannak azok a jó ár/érték arányú bútorok, ami éppen a jó vétel ténye miatt, nagyon sok háztartásban megtalálhatók. Egy ismerősöm szerint például, minden valamire való magyar családban van egy Jokkmokk asztal. Ez persze csak vicc, de nyilván rengeteg család ül ilyen asztalnál.
Pár éve már a Jyskben is lehet jó darabokra lelni a rengeteg kínai vacak között. (Tényleg, vajon kiknek készül az a borzasztó mennyiségű műanyag giccs, napelemes majom és semmire sem jó, értsd nagyon ronda "dísztárgy"???)
Ott van például ez a tükör, ami szinte mindig akciós (most éppen sajnos nem) és egyre több ismerősöm lakásában látom viszont. Nálunk is van négy, két kicsi és két nagy. A kicsit hétezerért, a nagyot tizenkilenc ezerért vettük.
A legújabb, "mindenháztartásbanjóegyilyentutidarab" a Jysk árukészletében ez az asztalka:

Most éppen ez akciós, 5000Ft-ért kapható, zöld, kék és fehér színben. Mi vettünk kettőt, egyet a fiúknak éjjeliszekrénynek kékben, egy fehéret pedig a nappalinkba, lerakóasztalkának.
Teljesen beleszerettem!
A fényes felület és a kecses forma miatt szerintem nagyon exkluzív, drága cuccnak néz ki. Csodálatosan tükröződik vissza a vázában a virág a festett üveg asztallapon.
Ez az asztalka meg is ihletett, most már tudom, hogy valami hasonló megjelenésű polcrendszert szeretnék hozzá a kanapé mögé. Kecses, fém szerkezet, fényes felületű polcokkal.

 

Kinek van még tippje jó vételre?

Fotók: Balogh Orsi

Mert a jó pap is.......

Szóval, tanulunk, jó?
Az eminensek inkább csak ismételnek. Festés alapismeretek, mert nem lehet elégszer elmondani. A történet hozzá annyi, hogy kellett egy asztal.
 Evidens nem?
Körasztalt akartunk, mert bár a körasztal alapvetően nagyobb helyet foglal, mint egy négyzetes, kis terekbe mégis ez ajánlott, egyszerűen azért, mert sokkal jobban kihasználható körbeülési és körbejárhatósági szempontokból. Nem akadályoznak a sarkok.
Nekem pedig az érzete is jobb.
Meghittebb, családiasabb.
Kellett tehát egy kör alakú asztal. Egylábú, hogy a lábak se zavarjanak a körbeülésben. Szerencsére lőttem a Vaterán egy stílbútornak tűnő fa asztalt. Lefestési célból. Festettem már stilbútort, és szerintem igazán jót tesz nekik a szín, nem gondoljátok?
A tapétánk orgonabokrának zöld leveleihez igazítottam a kiválasztott színt. Aztán munkához láttam:

1. Asztalt lecsiszoltam, a tetejével kezdve, mert arra jó volt az excenter -csiszolóm. Aztán megfordítottam, hogy a lábához jobban hozzáférjek és elővettem a másik csiszolómat, a Dremel MultiMaxot, aminek kicsi, háromszögű feje van, és így könnyedén hozzáfértem az apró bemart mintákhoz is. A nagyon kicsi mintákat kézzel, 80-as csiszolópapírral csiszoltam ki.





2. Alaposan letörölgettem a port és a zsírt az asztalról

3. Teddy-hengerrel felvittem az alapozót, a kényes, bemart részekre pedig ecsettel. Alaposan áthengereltem az egészet.



4. Száradás után, jól átcsiszoltam az asztalt megint. (nem, nem lehet kihagyni!)

5. Megint portalanítottam.

6. Megint megfordítottam és lapjára helyeztem az asztalt. Közben szereztem pár kékeslilás foltot is a lábamra. Teddy-hengerrel és ecsettel felvittem az első réteg zöld színt. Finom, de lendületes mozdulatokkal dolgozom, alulról, felfelé.

7. Újra csiszolás, finom szemcsés, kb 200-as csiszolóvászonnal. Újra jól jött a Multimax. (nem, EZT sem lehet kihagyni!)

8. Portalanítás, újfent. Ilyenkor jól jön a kis segítség



9. Második réteg festés. Kicsit béna lett a tetején, így azt visszacsiszoltam és újra lefestettem.

10. Három réteg festés után már nem lakkoztam. Majd megírom, megbántam-e ezt a léha tettemet.

11. Betettük a helyére és közben csak egy helyen ütöttük le a szélét. Örültünk.

12. Odatoltuk a székeket és már tudtuk, nem illenek az asztalhoz, ide más kell majd.















És így, eljutottunk a következő történethez. Folyt. köv. a székekkel!

A  végére még azért adok nektek egy tippet: Mivel mindezt nem egy nap alatt csináltam, a Teddy-hengert pedig nem volt kedvem minden alkalommal hígítóval alaposan kitisztítani, viszont minden alkalommal elhasználni egy újat sem akartam, hát gondoskodtam róla, hogy másnaposan is használható legyen.

Így óvd a hengered: egy rongyot nedvesíts meg a hígítóval, majd jól tekerd be vele a hengert, ezután csavard körbe nejlonzacskóval. Így nem szárad ki, nem keményedik meg a henger másnapra sem!



A kész asztalról a képeket Balogh Orsi készítette

Komód, tengerész módra

Pár hete megkerestek a Teszvesz portáltól, hogy volna-e kedvem átalakítani olyan bútort, amit a teszveszen találtam. A bútor eredetileg legyen ronda és unalmas, és alakítsam át úgy, hogy véglegesen egy óvodába kerül majd.
Mivel régóta szemezgetek a színátmenetes divattal, és ezt a kvázi bútor-batik technikát szerettem volna már megvalósítani, kapva-kaptam az alkalmon.
Két bútort vásároltam, az egyik inkább fiúsra sikeredett, a másik inkább lányosra, de azért igyekeztem bizonyos szintig uniszex vonalon maradni.
Ez a komód most tengerész hangulatú külsőt kapott. Belül tengerészcsíkos, kívül színátmenetes, idézve kissé a tenger hullámzását. A fogantyúk helyett most csak kifúrtam az ajtókat és tengerészkötelet rögzítettem rajtuk, amit össze lehet csomózni, így záródik az ajtó.
Mint látjátok, ez egy klasszikus bútorgyári lakkozott komód. A lakkozott felület a festés szempontjából elég veszélyes, ezért a legfontosabb lépés, a csiszolás.

 Mint látjátok, én géppel csiszoltam, és nem csak azért, mert így gyorsabb, hanem mert ez a csiszoló szinte gyalul, tökéletesen szedi le a felső réteget. Szalmiákszesz és denaturált szesz egyenlő keverékével átdörzsöltem a csiszolás után a bútort, majd alapoztam.
Sokan kérdezitek tőlem, hogy laminált, fóliázott vagy lakkozott bútort is lehet-e festeni. A válaszom igen, ha a csiszolást nem hagyjuk ki, és ha tökéletes, erre a célra kitalált alapozót használunk. Én a Tikkurila Otex alapozóját szoktam használni, szinte minden felületre tapad és erre a rétegre már bármilyen festéket felkenhetünk.

A festéshez  pedig egy tipp: Ecsettel vigyétek fel a festéket, majd azonnal simítsátok át száraz szivacs hengerrel. A festendő felület, amennyire csak lehetséges, legyen vízszintesen, tehát a festés előtt az ajtókat szereljétek le, a polcokat pedig vegyétek ki a helyéről és fektessétek a földre.
A festést mindig alulról felfelé és belülről kifelé csinálom. Azért haladok így, mert a száradás és a munka szempontjából is gyorsabb, hiszen könnyebb forgatni a bútort (ne feledjétek a vízszintes felületet!) plusz biztosan nem marad ki semmi. Ráadásul, én most más színt használtam belül, mint kívül.

Miután az alapozó és a belső rész fehér festéke megszáradt, a csíkozáshoz először kimértem a csíkok helyét, vízszintmérővel behúztam a csíkokat, majd maszkoló szalaggal kiragasztottam a helyüket, ezután festettem fel három rétegben a kék csíkokat.
Tipp: jól simítsátok rá a ragasztószalagot a bútorra, hogy a festék ne folyjon be alá, és ne csak a csíkok mentén, hanem alul és felül is ragasszatok, hogy a hengerrel ne kenjétek össze a sarkokat.
A belső rész után rátértem a külsőre:
A legsötétebb kéktől haladva, egyre világosodó kékkel csíkoztam a kis komódot. Az alapfestékhez folyamatosan kevertem a fehér festéket, hogy a kék szín csak árnyalatában változzon.

Látjátok a sok szép színt a poharakban?

Minden egyes színnél megvártam a száradást. A legsötétebb rész felfestésénél még kiragasztottam a szélét, hogy egyenletes legyen a csík, de aztán úgy éreztem, hogy most jobban nézne ki, ha az árnyalatok kissé össze is mosódnának. Így nem ragasztottam, csak a hengerrel simítottam el a festéket, kicsi részen hagyva, hogy fedésbe kerüljenek az árnyalatok. Száradás után, még egyszer végigmentem a csíkokon.
Végül pedig, rögzítettem a hajókötelet, szerintem most ez illett a végső külalakhoz leginkább.

Tengerész komód az oviba. Próbáljátok ki a színátmenetes festést, ruhán, bútoron, díszpárnán, bármin Őrült egy divat ez! Ti mit szóltok hozzá?

A fotókat Balogh Orsi készítette