2014/06/02

Esküvő a Kicsiházban

Állítólag a lánykérés pillanatában elkapott az úgynevezett menyasszonyláz.
Én ezt persze a mai napig körömszakadtáig tagadom, hiszen csak annyi történt, hogy nagyjából a lánykérést követően kezdett el kattogni az agyam és zúgta  a legeslegeslegfontosabb kérdéseket, melyeket azonnal meg kellett beszélnem jövendőbeli férjemmel.
Például, hogy hol legyen az esküvő?
Milyen ruhám legyen?
Mikor tartsuk?
Milyen színű legyen a dekoráció?

Őrülten fontos kérdések ezek, nem lehet holmi "menyasszonylázas" dumával félresöpörni.
 Tulajdonképpen eljutottunk oda, hogy az én jövendőbelim megijedt (de hát én erre nem is gondoltam, csak el akarlak venni...) és kezdett Mr Big-ként viselkedni.
Egyértelművé vált, hogy az én szerelmem irtózik a klasszik esküvői haccacárétól.  Úgyhogy hanyagoltuk a témát nagyjából hónapokra (okos asszony vagyok vagy mi..), de végül elérkezett az utolsó utáni időpont, amikor fontosabb kérdésekről dönteni kellett.
Akkor leültünk és megvitattuk, hogyan lenne a jeles esemény mindkettőnk számára vonzó, örömteli és leginkább: ránk jellemző.
 Hogyan nem lesz "szokványos esküvő" amitől a szerelmem irtózik és hogyan adjuk meg mégis az esemény módját, ami pedig mindkettőnknek fontos volt.
A folytatást már részben tudjátok :-)
Teljesen egyöntetűen döntöttünk úgy, hogy az a hely legyen esküvőnk helyszíne amit a legjobban szeretünk, ami a legjobban "MI" vagyunk, amihez a leginkább kötődünk és ez bizony a saját otthonunk, annak is a kertje.
Nem gondoltunk abba bele, hogy a kertünk a döntés pillanatában meglehetősen elhanyagolt állapotban volt. Abba sem gondoltunk bele, hogy milyen kevés időnk van hátra. Én csak arra gondoltam, amit Zsófi is mondott, hogy BÁRMIT meg lehet szervezni két hét alatt.
De szerintem Zsófi nem gondolta, hogy még egy tereprendezésbe  (erről bővebben ITT) is bele fogunk kezdeni, három héttel az esküvő előtt. 
Nem mondom hogy nem szívtunk ezzel, mert iszonyatosan nagy munka volt.
Olykor volt segítségünk, de a munka nagy részét, a tóépítést és a kerti út építését, valamint a kocsibeálló rendezését ketten végeztük a férjemmel.
Azóta azt gondolom, hogy ennek is volt egy szimbolikus jelentése: közösen építjük a mi kis kertünket. Nem az esküvőre, hanem a közös életünkre!
De térjünk vissza az esküvőhöz: a napok haladtak, mi el voltunk foglalva a kerttel amikor éppen nem zuhogott az eső és konokul hittük hogy nekünk úgy lesz jó, ha minden itthon történik! (és hogy NEM fog esni az eső...)
Az anyakönyvvezető házhoz hozza az anyakönyvet, így nem kell besétálnunk a "Hivatalba". A barátainkat itt tudjuk leginkább a magunk módján vendégül látni.
És hittük azt is, hogy szorgos munkánk következményeként, a mi kertünk lesz az általuk kívánt legeslegszebb esküvői helyszín!


Az udvar még a desszertasztal felállítása előtt
(amatőr fotó)

amatőr fotó
amatőr fotó


El kell mondanom nektek, hogy az otthoni esküvőnek megvannak az előnyei de komoly hátrányai is vannak.
Legnagyobb hátránya, hogy 200%-ig benne kell lenni. Itt nincs aki a vendégek után elpakol, nincs aki mindent elintéz, ami a végeredményt illeti, abban teljesen ki kell vennünk a részünket, minden egyes fronton. Másik hátránya, hogy a tulajdonunkban lévő kert mérete nagyban befolyásolja a vendégek számát.
Viszont, cserébe hogy nem csak besétálunk egy étterembe majd onnan fizetés után kényelmesen távozunk, kapunk egy olyan hangulatot, amit semmilyen étterem nem tud összehozni!
Mi ráadásul egy kimondottan szűk körű, intim hangulatú eseményre vágytunk, egy elegáns kerti parti és egy közvetlen hangulatú baráti  vendéglátás keverékére.
Szóval ez így nekünk mind belefért.

A "mindent kézben tartás" nagyon nagy stresszel járó feladat egy esküvőn, így nekem a legnagyobb segítség Szigeti Zsófi volt, aki profi dekoratőrként került a képbe, de végül előlépett első számú esküvő szervezővé, aki az egész készülődést irányította, én pedig boldogan támaszkodtam rá és sok éves tapasztalatára.

A kezdeti mámorban létrehoztam egy Pinterest albumot, amiben az esküvővel kapcsolatos inspirációkat kezdtem el gyűjteni, hogy jól körvonalazódjon az általam vágyott hangulat (szigorúan jóváhagyatva a leendő férjjel)
Az albumot ITT nézhetitek meg.
Egyértelmű volt, hogy a dekorációnak nagyon nagy szerepe lesz nálunk, hiszen mindkettőnk számára fontos a szépség, a stílus és a látvány.



Tudtam, hogy valami egyszerűbb ételre lesz szükségünk, mert nem akarunk komoly cateringet. Főként azért nem, mert a nagyüzemiség alapból ölné meg a hangulatot, amire vágytunk, másrészt pedig mert mindketten nagy ínyencekvagyunk , akiknek igen magasak az igényeik az étel és az ital szintjén és ezt a szintet semmilyen catering cég nem tudja hozni.
Tudtuk azt is, hogy nem akarunk "hagyományos" esküvőt. Ami azt jelentette, hogy nem lesz klasszikus menyasszonyi ruhám, nem lesznek koszorúslányok, sem szülőköszöntés, de még hagyományosnak mondható lakodalom sem, zenés-táncos mulatsággal.
Ezekre mind nem vágytunk.
Vágytunk viszont egy bennünket jellemző kiváló vendéglátásra, intim baráti összejövetelre és stílusos szertartásra. Vágytunk egy amolyan olasz fiesta hagulatra, és mámorító szépségre.

Hogy mindezt hogyan hoztuk össze és mi lett a végeredmény elolvashatjátok Zsófi blogján, a TOVÁBB gombra kattintva!

Fejdísz az Ikeából ;-)
A gyűrűhordozók



Fotók: Kövesdi Réka

18 megjegyzés:

dreschma írta...

Jaj ez meseszép lehetett! Sok boldogságot!

Névtelen írta...

Szeretettel gratulálok,minden gyönyörű ,jó ízléssel kiválasztva.Rékának már gratuláltam a gyönyörű fotókhoz....

zapmama írta...

Úristen de cukik a srácok!!! :) Persze az egész nagyon szép és hangulatos a képek alapján, gratulálok Nektek!! Sok sok szép évet közösen a közösen épített kertben! :)

Névtelen írta...

" mindketten nagy ínyencekvagyunk , akiknek igen magasak az igényeik az étel és az ital szintjén és ezt a szintet semmilyen catering cég nem tudja hozni."

Majonézes krumplisaláta és fasírt. Igen, valóban kifinomult ízlésre vall.
:DDDDDDDDD

Szentgyörgyi Kata írta...

Szegény kicsi Névtelen, Te valószínűleg életedben nem ettél házi majonézt :-))) És fogalmad sincs arról, hogy az egyszerű ételeknél nincs jobb, de nem mindegy hogyan készítik. Én sajnállak téged.

Névtelen írta...

Nagyon szép voltál a fiúk is nagyon helyesek!
A virágok az egyéb dekorációk is nagyon tetszenek!
Ismeretlenül is gratulálok és sok boldogságot kívánok!

Szilvi írta...

Kedves Névtelen!
Szeretnék gratulálni a szegényes ízlésvilágodhoz, mely szerint elképzelhetetlen, hogy az adalékmentes krumplisaláta, az egyben sült malac kifinomult ízlésre valljon, és őszintés sajnállak, hogy még soha nem ettél igazán remek fasírtot, amelyeket a legjobb fogadásokon is felszolgálhatnak.
Továbbá gratulálok a magasfokú szövegértési képességedhez, ami nem tette lehetővé, hogy egy ilyen egyszerű mondatot megérts, és kombinálni tudd a kifinomult ízléssel:
"Étel terén nem akartunk semmi puccosat, csak nagyon finomat. Olyasmit, amit az ember papírtányérból falatozgat és fennségesnek érzi."
Sose irigyeld más boldogságát, inkább hidd el, hogy te is lehetsz még az.:)

Kedves Kata!
Szívből gratulálok a csodálatos családodhoz, és további sok sikert kívánok az életed minden területén.:)
Szilvi

ludmilla írta...

Szívből gratulálok! Nekem is régi álmom volt, hogy otthon legyen az esküvőm, de az idő rövidsége miatt nem jött össze. Második remélem nem lesz :-)) Talán majd valamelyik fiamét ünnepelhetjük itthon.

A ruhád és te mint menyasszony tetszett a legjobban!Tökéletesen néztél ki:csupa nőiésség, természetesség!
Gratulálok az egész csapatnak és sok boldogságot nektek!

nijntje írta...

Kedves Kata! Gratulálok az esküvőtökhöz! Emberfeletti, amit véghez vittetek és az eredmény magáért beszél. Minden és mindenki gyönyörű, a srácok elképesztőek... Külön gratulálnék a fotósnak, nagyszerű képeket készített, szinte hallani a zenét, a zsivajt, érezni a hangulatot a fotók láttán.
Rendkívüli poszt, tudnék még áradozni, de inkább csak gyönyörködöm...:)

Névtelen írta...

Szívből gratulálok Kata és sok boldogságot nektek! Gyönyörű volt minden, különösen te. A fotók tényleg csodásak, és persze a dekor is nagyon szép lett. A fejdíszed külön nagyon tetszik, jó ötlet volt és a kivitelezés is tökéletes lett.
Jó volt nézegetni a képeket :) Lilla

Névtelen írta...

Ez csodaszép! És igazi. :) Sok boldogságot! :)

Lélekkonyha írta...

Sok-sok boldogságot kívánok nektek. Csodaszép volt minden.

concolor írta...

Kedves Kata!
Nekem hagyományos lakodalomban volt részem - ami csodálatos volt-, de a szívem mélyén sokkal jobban vágytam egy ilyen egyszerűségében megkapó toscanai jellegű, intimebb rendezvényre. Na talán majd a 10. házassági évfordulón. A dekor csodás, a menyasszony szintén, ráadásul még egyedül is tud wc-re menni a szolíd ruhájában. A menüt meg minek túlbonyolítani...
Le a kalappal!

Névtelen írta...

Kedves Kata! Gratulálok a hangulatos esküvődhöz. Nagyon jó ötlet volt a kertetekben megrendezni. Vidéken régen is otthon a kertben/házban tartották a lagzit. Mondhatjuk, hogy hagyományőrző, haladva a korral. Egy kérdés azért izgat: mi lett volna, ha esik az eső? (Nem éri azt mondani, hogy nem esett!)

Aranyalma írta...

Szia Kata!

Gratulálok! Sok boldogságot, örömöt, egészséget kívánok Nektek!

Üdv: Aranyalma

Szentgyörgyi Kata írta...

Mi nagyon hittünk benne, hogy nem fog esni az eső :-) És kb ez volt eddig az egyetlen szép, napos, meleg pénteki nap :-)
De komolyra fordítva a szót: folyamatosan néztük az időjárás jelentéseket, én konkrétan óránként, három weboldalon. Arra készültünk, hogy ha rossz időt mondanak, akkor sebtiben bérlünk egy nagy sátrat és hozzá palackos melegítőt. Szóval megoldottuk volna ;-)

Névtelen írta...

Gratulálok és sok boldogságot kívánok! Az egész nagyon perfekt, a fiúk állati cukik!

Névtelen írta...

Kellene olyan gomb a hozzászólás elküldése előtt, mint a felnőtt tartalmas oldalaknál, hogy " Igen, elmúltam 18, belépek", csak itt olyan lenne, hogy "Hozzá tud szólni építő jelleggel egy boldog ember blogjához? Igen, örülök, ha más is boldog. Nem, meghalok az irigységtől, csak sárgulni járok ide".
Sok boldogságot, gyönyörű volt minden!

Related Posts with Thumbnails
Blogging tips