2011/05/01

Hogyan vadássz kincsekre?

Szóval, már tudjátok, gyűjtögető életmódot folytatok. A szép, vagy éppenséggel nagyon is csúnya tárgyak gyűjtögetése lassan kezd életformává válni nálam. Ebben a posztban szeretném megosztani veletek a kincsgyűjtő tapasztalataimat, azt, hogy hogyan lehet, olykor bagóért, elképesztően jó dolgokra szert tenni.


Hol?

Vatera

Aki olvassa a blogom, az tudja, hogy nagy Vatera rajongó vagyok. Onnan van többek között, a kanapém, a székeim egy része, hőn szeretett tálalóm, és az előző posztom alanya is. Többnyire az antik régiségeket böngészem, leginkább éjszaka, amikor a srácok már alszanak. Az a jó, hogy így otthonról, kényelmesen kutathatok, ki sem kell mozdulnom.
A vaterázás olyan, mint a turkálás. Nem lehet úgy nekiállni, hogy én egy inget/zakót/farmert akarok most venni, mert tuti, hogy akkor pont nem lesz. És ilyenkor hajlamos az ember lánya arra, hogy a szerzési vágytól hajtva, hülyeségekre költse a pénzét.
Tehát, úgy böngészem az oldalt, ahogyan a turkálóban is vásárolok: beugrok, megnézem mik vannak, van-e valami jó ajánlat, és ha rábukkanok valami különlegességre, megveszem. Akkor is, ha az egy bikini és éppen mínusz tíz fok van odakint.
Turkálós analógiáról átugorva: elsősorban az egy fortintos liciteket figyelem, ezt egyébként RSS feed-ben be is lehet állítani, így mindig van friss információm az újonnan felrakott termékekről. Ha tudom, mennyi pénzt tudok éppen elkölteni, akkor beállítom a fix áras termékeket, és bejelölöm a tól-ig határt.
Egy idő után, az ember ismer már egy-két eladót, az ő friss feltöltéseiket is érdemes figyelni.
Ha kell valami, megfigyelem, magamnak pedig beállítom a telefont, hogy jelezzen a licit lejárta előtt fél órával, és mindig csak a végén licitálok.
A vaterán gyakran előfordul, hogy valaki költözik, és sürgősen meg akar szabadulni a bútoraitól, ami nekem mindig nagy mázli, mert ilyenkor, szinte csak szállítási költség áron jutok hozzá igazán klassz darabokhoz.

Ecseri
fotó: Dezső Tamás

Az ecseri egy életérzés. Nekem ritkán jut ki belőle, akkor is inkább hétköznap, mert én hétvégén nagyon nehezen szabadulok el itthonról. Pedig az ecserin hétvégén van élet!
Érdekes figurák élnek ott, és szinte szürreális élmény. Nem ritka a szétesett lomok között lógó milliós értékű, ember magasságú kristálycsillár. És a lángos....ah, az a legjobb a városban!
Mégis, én nem vagyok igazán ecseri rajongó. Egyrészt, mert egyre többször történt meg ott, hogy amint alkudni próbálok, szó nélkül otthagynak. Szerintem ez gáz. És az is gáz, hogy nagyon sokszor hülyének nézik az embert. Sajnos, ha nem hozzáértő az ember, akkor nagyon könnyen átverik.
Az ecseris cápák azonnal kiszagolják, ha laikussal állnak szemben és azt is megérzik, ha tetszik az árú. És akkor nincs menekvés.......

Vác
fotó: VF kft
Vác egy aranybánya. Ott van a Vfkft, ami egyszerűen a régiség rajongók mennyországa. Rögtön mellette, a Kertész Antik, és szintén Vácon van az Ódon-fon Kft. Mindhárom hely kihagyhatatlan. Vác mellett szól az a tény is, hogy a kincskeresés után, a főtéren, Magyarország egyik legjobb cukrászdájában lehet kipihenni a vásárlás, nézelődés fáradalmait.

Mit?

Engem soha nem érdekelt, hogy amit veszek, az eredeti-e, vagy valóban antik-e. Nem érdekel, hogy ki és mikor gyártotta és hogy benne van-e a jelzés. Ebből kifolyólag, nem hajtok értékes bútorokra.
Engem azok a darabok izgatnak, ami jelenlegi állapotában nem túl hívogató, de van benne fantázia. Talán, ezért is tudok olcsón vásárolni. Mert kevesen akarnak sok-sok munkát, időt szánni egy -egy bútordarabra, és így, a hibás, törött, vagy nagyon lelakott bútorokat fillérekért meg lehet szerezni.
Az ilyen típusú kincsvadászathoz, elengedhetetlen a jó szem és a jövőbe látás képessége, azaz, jó ha már az eredeti, nem túl hívogató állapotba bele tudom képzelni azt, hogy mivé lehet változtatni. Erre már mutattam példát, itt, itt, és itt is.
Azóta pedig hétről-hétre nő a gyűjteményem, melyekből apránként új bútorokat szeretnék kreálni. A férjem kifejezett kérésére, már raktárt keresek a környéken :-)
De tényleg, sajnos a jó ajánlatoknak nehezen tudok ellenállni, az izgalmas daraboknak meg még kevésbé.
Ezért vettem meg ezeket:
Ezt már felújítottam, képek hamarosan!

tegnapi szerzemény, hirtelen felindulásból :-)

Ezzel, még nem tudom, mi lesz, a de oooolyan cuki

Következő kárpitos projektem alanya ;-)

Nem titkolom, van hogy mellélövök,és rá kell jönnöm, hogy nem tudok mit kezdeni a megvett bútorral, többnire azért, mert túl nagy fába próbálok fejszét vágni. De ez belefér!
Ti hol vadásztok?

13 megjegyzés:

juditu írta...

Szuperjó a poszt, aki szereti a kincsvadászatot, az teljesen átérzi a lényegét.

Én is vaterázni szeretek, bár főleg nézelődöm, aztán ha látok valamit, ami tetszik, előbb felhívom az Anyukámat. Ő ugyanis régóta nagy gyűjtő, vidéki származása lévén rengeteg régi érdekes "padlás-cuccot" gyűjtött össze, és ezeket a mai napig őrzi...van kisbútor, csattos tejesüveg, réz mérleg, petróleum lámpa, szék, 50 éves mackó, csipkék, kalapok, el sem hinnéd mi minden...

Régen lomtalanításokra is jártunk és a pecsába a bolhapiacra... mindegyiknek megvan a hangulata...bár mostanság lomtalanításkor félek, h kitépik a kezemből a zsákmányt:o

Viktóra írta...

Én lomis piacra járok,vidéken. Néha új dolgokat is sikerül vadászni.Jelenleg lámpásokat gyüjtögetek. Sok kincs a nagyimék sufnijában vár rám. A házunk épül,majd oda felújítgatok egy-két dolgot.
Az első képen a kisszekrények hasonlóak,mint a nagyszüleim éjjeliszekrénye. Várom a képeket ;-)
Az oooolyan cuki úgy tűnik,mintha két asztal lenne egymásra ragasztva. Az alsó része az elképesztő kárpitos munkáddal megkomponálva...
Jó munkát mindegyikhez!

MULTMENTO írta...

Én is hasonló antik bútor megszállott vagyok, a Vatera nálam is többször bejött. Nálam az önuralom, meg a feleségem nyomására - egyelőre, amíg a régebbi beszerzések nem készülnek el, és nem kerülnek használatba - átmeneti szünet.

Szilvai írta...

Az "Ezzel még nem tudom, mi lesz, de olyan cuki" alapon lett nekem art deko bárszekrényem, a lámpás tipus, de lámpa nélkül és ezért 2000 forintért. :))

Szentgyörgyi Kata írta...

De jó, hogy ilyen sok, megértő lelki társam van :-) MULTMENTO, a feleségednek maximálisan igaza van, ahogy az én férjemnek is, mert ő is ugyanezt szajkózza folyton!

Névtelen írta...

Vatera nekem is nagy kedvenc, bár régebben még jobb üzleteket lehetett kötni, mert még nem volt annyi profi.
Hónapok óta keresek festményt a DIY kandallóm fölé, de vagy túl drága volt vagy nagyon nem tetszett, mert (ezt nem tudom máshogy megfogalmazni) öreges volt rossz értelemben. Tegnap 12 óra 38 perckor viszont levadásztam az igazit, 1500Ft volt a teszveszen. Antik, nagy, és gyönyörű, a keret is ami javításra szorul, de egy ilyen jó vásárért simán bevállalom keret restaurálását.
A múlthét eredménye még egy 3db-os selyemképp szett, finom púderes budoir jelleg, nem lehetett otthagyni.
Ha valaki Keszthelyen jár akkor az ottani normál piac is fantasztikus kincseket rejt (legalábbis nyáron). A híres Liliomkerti piacon is vannak jó cuccok. De a legolcsóbb XVIII. kerületi Szarvascsárda téi piac, ahol guberálósok árulnak. Én itt kötöttem a legjobb üzleteimet.

cottage írta...

Hát ez az, a gubera-vatera szenvedély:) Ezért inkább visszafogom magam. Az én párom nem szajkóz, inkább kivágna a cuccal együtt, kivéve, ha ingyen szerzem:) (ő még nem tudja, én igen, a lomtalanítás dátumát, hihihi)
Egyébként csatlakozom az előttem szólóhoz, miszerint már profik vannak minden ilyen helyen, illetve mindenki képben van...
Kíváncsi vagyok a műgyantással mit kezdesz majd, no és a székkel is! Hajrá!

Unknown írta...

Guberálás,turkálás,vaterázás,lomizás... nekem aztán mindegy. Jöhet. Jó munkához idő kell. És igazad van,meg kell látni benne a lehetőséget. Sajnos sokszor emiatt le is csúszok egy-egy jó vételtől. Megemésztettem a posztodat is és nézem a lehetőséget a cuccaidban. Nem lehet egyszer szavazni,h mit alkoss?! :-) Hintaszéked is lesz?

Szentgyörgyi Kata írta...

Emi,
Szavazás? Miért ne? Tök jó ötlet! Te mire szavazol?
Hintaszékem már van, illetve ez egy szoptatós fotel. Nagyon-nagyon hasznos darab és nagyon-nagyon csúnya is egyben :-) Ő is át fog alakulni ;-)

Unknown írta...

Játék,játék,játék!-erre szavazok. Na meg a következő kárpitos projekted alanyára hintaszéknek.

StR írta...

jó itt, mert mindenki kattant:))
Én már kamaszkorom óta, sok hasznos kincs csak most kezd átszivárogni amit még "gyerekkoromban" gyűjtöttem és sok még a nagymamám padlásán várja, hogy megérjen a pillanat, a csillagok együttállása kedvezzen és a párom elég ideig ne legyen itthon ahhoz, hogy hazalophassam és vállalható formába hozzam:))))

De én is kiváncsi vagyok mit kezdesz a darabokkal:), s egyben be is gőzöltem, hogy vajon hol lehetnek a tonett foteljeim, amit évek óta helyre akarok hozni!!:))))

Otthonkommandó írta...

most olvasom csak ezt a posztot, én is nagy gubis vagyok! Első számú célpontom nekem is Vác. aztán az összes barátom tudja, hogy ha a környékükön lomtalanítás lesz, akkor nekem szólni kell. és ajánlom az egri régiségvásárt, egyre nagyobb és minden gubis szenvedélyemet kielégíthetem:)

panyizsuzsi írta...

Én is a vaterára szavazok, de mennem kell. Kredencet csiszolok! :-)

Related Posts with Thumbnails
Blogging tips