Tetőtér: majdnem kész!

A nagy bemutatással, az "after" fotók publikálásával meg akartam várni azt a pillanatot, amikor azt mondom: készen van a tetőterünk berendezése. Aztán rájöttem, hogy az még nagyon soká lesz, mert mindig kell még valami kis ez, meg egy kis amaz, és hát az ilyen kis apróságok adják majd meg a végső hangulatot, a befejezettség, belakottság érzését.
Például, hogy a legfontosabb "hiánycikket" említsem, ezeken a fotókon még átmeneti székek vannak az asztaloknál, az ide tervezett és egyébként a legnagyobb luxusberházású foteleink a tervek szerint, még csak hetek múlva érkezett volna meg hozzánk, de miután lefotóztuk a tetőteret és megírtam a posztot, meglepetésszerűen megjött az én fotelem, úgyhogy hamarosan megmutatom azt is.
Kell még több tároló a ferde falsík alá, ülő, vagy fekvőalkalmatosság az üveg moodboard mellé, és még legalább két  (vagy három) zárt komód (általam tuningolva, természetesen), amikben iratokat tudunk eldugni, valamint az összekötő folyosóra egy szép szőnyeg. Ja, és a gardróbba egy kicsi kárpitozott kanapé-pad, ha találnék valami szépet a Vaterán, melyet magam szeretnék majd kárpitozni. A párnákat ideiglenesre szántam, de most ez így tetszik nekünk, aztán később majd jöhet néhány komolyabb darab. És a kis papírtáska gyűjteményem is remélhetően folyamatosan gyarapodni fog a falakon :-)

Innen indultunk:

Most itt tartunk:

Amíg teljesen készen nem leszünk a berendezéssel, érjétek be a munkaközi fotókkal, melyek azért már eléggé sokat mutatnak és melyeken talán érezhető a mi kis munkahelyünk hangulata. Imádok itt lenni, tudjátok? Itt írom a bloposztjaimat, itt kutakodom a Vaterán, itt ücsörgünk és elmélkedünk a kanapén két munka között a szerelmemmel. Ez itt az alkotóműhely, egy kreatív tér, egy felnőtt "chill out" zóna.

A tervezés folyamán egy nagyvonalú teret akartam megvalósítani, ahol minden egyszerű, visszafogott, csak a kiegészítőkkel variálva, kevés színnel módosítjuk a tér hangulatát.
Azt akartam, hogy ez egy inspiráló, alkotásra ösztönző tér legyen, leginkább a szerelmem számára, de persze, nekem is. Fontosnak éreztem, hogy ez a tér más legyen, mint a lenti, ezzel is sugallva, hogy itt mások a prioritások, más az enteriőr feladata és hogy ez egy szeparált, független helyisége a lakásnak.

Első lépésben lebonottuk a "konyhakezdeményt" amire nem volt szükségünk, majd átfestettük a padlót és a falakat, hófehérre. A fehér szín még tovább tágította a teret és sokszorosan visszadobja a fényt, ami nem utolsó szempont egy gyakran műteremként is használt helységben.  (a tavaszi PIN Magazint már nagyrészt itt fotóztuk) Nem akartunk sok színt, így csak egy kis szürke és menta-türkiz kombináció bukkan fel itt-ott.
Az Ikeában jól bevásároltunk igazán olcsónak mondható bútorokból. Onnan van a fehér kanapé, melynek fém lábait fehérre festettem, az edzett üveg asztallap lábai, szintén sk fehérre festve, a lerakóasztalnak használt laptopasztalkánk, melyről már posztoltam korábban, és a ferde tetősík alatt megbúvó éjjeliszekrények is. Ezekből az éjjeliszekrényekből még sorakozik hat darab a garázsban, arra várva, hogy kicsit jobb idő legyen és nekem is legyen kedvem ehhez az igazán pepecselős feladathoz.

festett lábakkal szebb az Ikea kanapé

Lámpa, a Vateráról. Még nincs kész teljesen és fogok írni róla.

2490 Ft-os tárolók, fehérre festve

A második, nagyon fontos és a teret meghatározó változtatás, hogy megszüntettük a spotokat és helyette egy sokkal izgalmasabb világítást használtunk: különböző magasságokban felfüggesztett, Tilka textilkábeles izzókat tettem fel, saját magam, egy létra tetején ingadozva. (a végén a bekötést már nem én csináltam).

a lámpák blokkonként kapcsolhatók, akár teljes, akár helyi megvilágítás szerint

hangulatvilágítás Tilkával

A harmadik lépés maga a berendezési tárgyak kiválasztása volt. Úgy gondoltuk, a sok  ikeás bútor mellé, kell egy két "nagypályás", egyedi holmi is. Ilyen például a hatalmas, 140x150-es edzett üveg asztallap, mely majdnem nem tudott feljönni a tetőtérbe, végül nagy családi összefogással, miliméterről-miliméterre felvarázsoltuk ide. Az asztalt a szoba közepére tettük, ettől még nagyobbnak tűnik a tér, még izgalmasabb az elrendezés. Ehhez a nagyvonalú asztalhoz egy számomra nagy szerelem, és igazi vágyálom fotelt kaptam. About Chair a dán Hay-től. Imádom ezt a céget! Egy bútorokkal foglalkozó nőnek van egy kortárs design-ikon darabnál szebb ajándék? Hamarosan lesz fotó róla is!
A szőnyeg, bár szintén Ikeás, egy újabb drágább darab, egyik fő eleme a térnek. A többi pedig már a kiegészítőkön múlik, a dobozkákon, a párnákon, az asztal dekorációján, a falon elhelyezett gyűjteményemen, a virágokon, apró kis emléktárgyakon. És még nincs vége. Mert minden tér, mire elkészül, új arcot kíván. Nem hiszitek? Pedig ez tapasztalat.......:-)

A tetőtér felújításával, berendezésével kapcsolatos többi posztot a képekre kattintva elérhetitek:

fotók: Balogh Orsi

A káosz a rend előtti utolsó stáció

A nagytakarítás valahogy mindig a káosz irányába vezet. Egy ideig. Aztán egyszer csak, a sok kis halomból, dobozból, kupacból és papírhegyből egyre kevesebb lesz, és rendeződnek a sorok: a káoszból apránként rend lesz.

Na mi most még ennél az utolsó stációnál tartunk, de már egy hete.

Ezért a hétvégénk most azzal telt, hogy a tetőtéri két szobából az egyikben, a gardróbban rendet tettünk, így mostanra ez a szoba 80%-os készültséggel büszkélkedhet. Hónapokig ez egy béna ruharaktár volt, bőröndökkel, dobozokkal, mintegy átmeneti szállás, átmeneti ruhatárolója. Most felszámoltuk az átmenetiséget: falak sötét színben pompáznak, ami szerintem erősíti a boudoir-jelleget, a padló viszont jó kontrasztként, hófehér. A két Ikea komód iszonyatos mennyiségű cuccot elrejt, az állványokon pedig vígan elvannak a vállfát igénylő ruháink.



Mivel szinte nincs függőleges fal ebben a szobában, szekrények elhelyezése teljesen  kizárt volt, de úgy voltunk vele, hogy valójában nem is akarjuk elrejteni a ruhákat, hiszen ez egy gardrób, és a jól látható ruhatár szinte már dekorációként hat. Ami még kell ebbe a szobába: egy kárpitozott pad, mondjuk valami hasonló, mint amit már egyszer csináltam,  kisebb tárolók az ablak alá a cipőknek, és egy hosszú függöny, amit két oldalt ugyan elkötök az állványok előtt, így a ruhák továbbra is láthatóak maradnak, de a sok textil további puhaságot adna a térnek. Szükség lesz még hangulatvilágításra, egy szép csillárra és pár apró tárolódobozra, melyek a komód tetején, nem csak tárolásra de díszítésre is alkalmasak lehetnek.



Jó hosszú a lista, mégis, jelenleg úgy tűnik, a gardrób, a reggeli készülődés szentélye áll legközelebb a "kész" állapothoz az egész házban. (előzmény itt)

A tetőtér másik fele még nincs ilyen jó állapotban, főleg hogy csúszott egy kis malőr a számításaimba. Üveg asztallapot terveztem az irodába, amit telefonon rendeltem meg, alaposan körülírva, hogy mi lesz a funkciója az üveglapnak. Ehhez képest, életveszélyesen vékony üveglapok érkeztek, nemhogy a monitort nem merjük rátenni, de már a puszta látványa is félelmet kelt bennem. Mindig elkövetem azt a hibát, hogy megbízom a szakemberek tudásában, és naivan azt hiszem, hogy ők okosabbak mint én.

Most várjuk a másfél centis, edzett üveglapokat, melyekre már maximális biztonsággal pakolhatunk.





A padló viszont impozáns, tágítja a teret és növeli a fényt. Teljesen megváltoztatja a szoba hangulatát! (előzmény itt)

Hátra van még a villanyszerelés, ami nagyon sokat számít majd a végeredménynél, és jó pár hét, mire megérkeznek a külföldről rendelt székek is. Sok-sok festés is vár rám: az Ikeában most nagyon olcsón, 2490 Ft-ért vettünk éjjeliszekrényeket, melyek az oszlopok között lesznek a tárolók. Fehérre festve. Fehérre kell még festenem az 1500 Ft-os asztallábakat, és egy, most Family kártyára akciós laptopasztalt.

De még így is messze leszünk a tökéletes végeredménytől, hiszen ide elég sok kiegészítő kell, melyek a végső hangulatot adják. Képek, dísztárgyak, egy-egy régi bútor, asztali és állólámpák, párnák és takarók. Viszont, hétvégére már itt is rend lesz. Remélem.

Tetőtéri iroda: a munka elkezdődött!

A házunk tetőtere anno úgy lett kialakítva, hogy adott esetben, külön lakásként funkcionálhasson. Amikor nyáron beköltöztünk, tudtuk, hogy nálunk sosem lesz a tetőtér külön lakás, sokkal inkább egy, a ház egészéhez tartozó menedékhely, egy felnőtt bázis, ahol gyerekzsivaj nélkül, nyugodt elvonulásban lehet dolgozni, alkotni, gondolkodni és szárnyalni. Hónapokig amolyan szedett-vedett kemping hangulatban dolgoztunk itt, és egyáltalán nem volt felemelő.

Úgy alakult, hogy most lett igazán szükségünk arra, hogy a fenti részt komoly irodaként tudjuk használni, adott esetben többen is. Nagyjából egy nap alatt eldöntöttük, hogy mit szeretnénk, és hogy most belevágunk, így másnap már hívtuk is a jól ismert kivitelező csapatunkat, ahogy kisfiam hívja őket, a "dolgozókat".

Annyira gyorsan fogtunk bele a kipakolásba, hogy igazi "előtte" fotókat nem is tudtam készíteni a kempinghangulatot megörökítve, mert csak a kipakolás után kaptam észhez, és kezdtem el dokumentálni a felújítás folyamatait.







Először is, a konyhai kialakítástól szabadultunk meg, amire egyértelműen semmi szükségünk. Le kellett bontatnunk a csempét, és visszavágattuk a vizes kialakítást, valamint eltüntettük a szagelszívó helyét. Másodszor, megszüntettük az általunk szívből gyűlölt mennyezeti spotvilágítást.

Ezzel a két alakítással már kezdett úgy alakulni a tér, amilyennek látni akartuk.

A terv fontos része, hogy egy tökéletesen neutrális, semleges alapunk legyen, melyet majd kedvünk szerint dekorálunk. Ezért, döntöttünk úgy, hogy hófehérek lesznek az alapok. A falak, a padló, a szegély és még az oszlopok is. Festettünk már padlót a ház más helységében, ezért pontosan tudtam, hogy bármennyire felháborító is elsőre az ötlet, miszerint átfestetem ezt a padlót is, jó lesz. Nagyon jó.



Azt szerettem volna elérni, hogy maga tér maradjon tiszta érzetű, semleges, már-már loft hangulatú. Egyszerű, leginkább fehér és légies bútorokkal, keverve az olcsót a designer minőséggel.

Terveztem ide rengeteg, a plafonon hosszan tekergőző Tilka kábelt, mert ez most nagy szerelmem, imádom a textúráját, a színeit és a hanglatot, amit sugároz. A lenti részen, csak ilyen kábeleken lógnak a lámpáink! Meglepő, de eleganciát ad egy olyan hétköznapi dolog, mint egy kábel. Komolyan sajnálom, hogy a Tom Dixon lámpámon nem textilkábel van, de azért ahhoz nincs pofám hozzányúlni....

Aztán, keresgéltem megfizethető árú, geometriai mintájú szőnyeget, és megtaláltam azt, ami a legszebben mutatnak majd az edzett üveglapos asztalok (melyek fehérre festett Ikea lábakon állnak) és a két design szék.






Ez az alapterv, ehhez jönnek majd a kiegészítők, textilek, képek, egyéb világítás, melyek a hangulatot teremtik majd meg. A fenti rész nagyon más lesz, mint a lenti, de tulajdonképpen mégsem. Azt szeretném, hogy legyen kifinomult és nagyon egyszerű, nyugalmat és békét sugárzó, de inspiráló. Elég jól haladunk, és már remegve várom, hogy birtokba vegyük a végre berendezett teret, és onnan írjam nektek az újabb posztokat, például átfestett Ikea bútorokról, arról, hogy mennyire fontos részlet a bútoron a láb, vagy arról, hogyan lehet szalagokból térelválasztót készíteni. Folyt. köv. az izgalmas részletekkel!

A Káosz maga

Hát igen, ez szuperciki. Kínos. Égő.
A DIY blogger anyuka csemetéi egy dobozkupac-halomban élnek két hónapja. Belátom, hogy ez teljesen igénytelen. Gondoltam, majd a nyáron, a fiúkkal összedobjuk a szobájukat.
Voltak terveim, melyek hamvában holtak, mert festés és barkácsolás helyett, azzal ment el a nap, hogy csitítgattam az egymást egyfolytában püfölő gazembereket, és megpróbáltam unaloműző programokat kitalálni.
De most, hogy itt az ősz, és a kis szárnyaszegett is óvodába megy jövő héten, újra kézbe veszem a fiúszobát.
Az egész koncepció a fejemben van. Az utolsó szögig megterveztem mindent, már "csak" meg kellene csinálni. Le akarok végre számolni a rumlival!
Mert hiába az esti rituáléhoz tartozó pakolás, a fiúk nem tudnak csodát tenni, ha nincs hova elpakolni a cuccaikat. A játék-halom meg szinte napról-napra nő.

Az új szoba nagyon más lesz, mint a régi volt. Eleve, komolyabb lesz, hiszen jövőre már az iskolát kezdi a nagyfiam. A szoba mérete is más, sokkal kisebb, ezért jól át kell gondolni a tárolást. A hely tökéletes kihasználása miatt lett végül emelt ágy, a a veszekedések elkerülése miatt, mindkét fiúnak. Borzasztóan örülnek, hogy a magasban aludhatnak! Az én szempontomból meg azért jó, mert így lesz hely a tervezett olvasókuckónak és az íróasztalnak.

Találtam megoldást a sok apró cucc elrejtésére, és a ruhák tárolására is. Ezt a szobát az utolsó lámpáig saját kezűleg alakítom ki, úgyhogy hamarosan jön majd sok-sok DIY poszt! De azért lesz pár hónap, mire minden a helyére kerül, legalábbis, ahogy magamat ismerem.....

Nézzétek, honnan indulunk:

emelt ágyak a fiúk örömére

gigantikus játék-kupacok, egyelőre dobozokban

bőröndből öltözködünk

a könyveknek is kell majd hely

meg nekik is.

kell egy kuckó is

Lesz egy csomó ilyen, természetesen meghackelve:



Meg ilyen:



Feltuningolom ezt:




Meg ezt:



Lesz még extra faldekoráció, különleges lámpa, és sok kis apróság, ami otthonossá, kuckóssá teszi a szobát.
 Rend lesz. Azt hiszem.....