Külön fórumon mondtak róla véleményt, véleményem szerint nem nyilvános oldalakon megengedhető stílusban.
Én nem vagyok híve az agresszív szájtépésnek, és az elméletben okoskodásnak, sokkal jobban szeretem a tényeket.
Tedd le az asztalra amid van, és nézzük, ki mit tud, ki mit ért el eddig az életben!
Ezért szerettem az élsportot, ott nem volt a végén kérdés, hogy ki a jobb, aki elsőként ért a célba, hát az.
A blogolás már egy sokkal szubjektívebb műfaj, így nehezebb is meghatározni, hogy valami, ami a blogoszférában található, jó-e vagy sem. Van akinek tetszik amit csinálok, van akinek meg nem.
A konyhám pedig alaposan felbolygatta a kedélyeket és kaptam rá hideget-meleget, nem itt, hanem egyéb fórumokon.
Én meg úgy vagyok ezzel, hogy nem szállok bele ebbe a vitába, főleg mert a kialakult hangvételt komolyan és aggasztóan méltatlannak érzem.
Én elhiszem, hogy lehet ennél jobbat, szebbet, okosabban, átgondoltabban!
Viszont hozzátenném, hogy nem nekünk. Mert nekünk EZ a konyha a legjobb, nekünk így jó, a mi szokásainknak, ízlésünknek, igényeinknek pont így felel meg. (képek róla ITT)
Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném azt is, hogy NEM vagyok lakberendező, így valószínűleg egy lakberendező más szemmel is néz a térre, mint én. Mások a meglátásai, mások a privilégiumai.
Arra gondoltam, hogy játszhatnánk is egyet: pályázatot hirdetek elsősorban lakberendezőknek, hogy tervezzék meg a konyhám az adott paraméterek alapján! Tervezzenek szebbet, jobbat, az olvasóknak tetszőt.
A legfontosabb, hogy a játékban a MEGRENDELŐ én vagyok, az én elvárásaim szerint kell elkészíteni a terveket.
A pályaműveket itt is és a facebook-on is közzéteszem, az olvasók pedig szavazhatnak arra, akik szerintük a legjobb, legszebb konyhát tervezte meg, tehát nem én értékelem a terveket, hanem a közönség.
A nyertes elsősorban erkölcsi győzelmet arat.
Emellett vacsorameghívást hozzánk (nagyon finom vacsora, még finomabb borral) és ráadásnak még egy megjelenési lehetőséget itt a Kicsiház blogon, ahol bemutatkozhat eddigi munkáival és megismertetheti magát az értő közönséggel és talán szerezhet magának új megrendeléseket.
A játék díjazásába a konyhámat készítő Enter Team is beszáll, ők a győztesnek 10% kedvezményt adnak egy esetleges megrendelésből, legyen az saját vagy megbízónak készülő munka.
Mit szóltok? Ki száll be a játékba?
A magam részéről az alábbiak az elvárásaim, igényeim és a kikötéseim: (ugyanezek voltak a mi tervezésünk szempontjai is)
- A hűtő és a sütő adott, azoktól nem válunk meg
Hűtő paraméterei: Liebherr 3503 62cm mély, 60cm széles, 180cm magas sütő paraméterei: 90 cm széles, 60 cm mély, 90 cm magas
- A komódhoz (erről részletesen ITT) szintén ragaszkodom érzelmileg, ráadásulrengeteg munkám volt vele és ezért szeretném ha az is benne lenne az elkészült tervekben. Paraméterei: 60 cm mély, 120 cm széles, 90 cm magas.
- a tapéta is kötött elem, bár a konyha részen nem feltétlenül ragaszkodom hozzá, de erről meg kell győznötök :-)
- semmit sem szeretnénk, ami nagy koszolással jár, úgymint falbontás, vésés, padló vagy csempe felszedés.
- a férjem utálja a körben beépített konyhákat. Ahogy a túl sok és egybefüggő felső szekrény-elemet is. Miért? Csak. Ő is megrendelő, úgyhogy számít a véleménye.
- mosogatógép kötelező elem, nem akarok nélküle élni!
- egyéb: minden nap készül meleg étel a konyhámban. Sokat főzünk friss alapanyagokból.
- nem kell nagyon sok tároló, mert van egy külső kamránk a verandán, ahol ritkán használt edényeket tarthatok. (kaját nem, mert a kamra nyáron meleg, télen meg hideg)
- legyen tervezve valahová bortartó, és nyitott polc is a dobozgyűjteményemnek.
- stílusában passzoljon az eddig látottakhoz, ami az étkezőt és a nappalit illeti, hiszen ezek egybe nyitott terek. Képek ITT, ITT.
Ez pedig az alaprajz. Egy műkedvelő laikus alaprajza.
Piros nyilakkal jelöltem a méreteket. A falak nagyon vastagok, az utca felé (ahol a gáztűzhely is van) közel egy méter, a szobák felé kb hatvan centi. A WC és a fürdő között van az átjárás a konyhába, ez az átjáró 87 cm, ezt külön jelzem, mert talán nem egyértelmű. A másik, nagy átjáró a nappaliba vezet. A belmagasság 280 cm, a parapet az ablakoknál 85 cm.
Innentől kezdve tiétek a pálya!
Tervezzetek moodboard-ot és egy komplett konyhát nekem, az olvasóim pedig majd döntenek.
A tervek leadási határideje: 2014. február 28. Itt: kicsihaz@gmail.com
A terveket március 2-án osztom meg az olvasókkal és aztán egy hétig tart a szavazás.
Hogy is mondja a jól művelt francia?
Less talking more doing!
Ki vállalja be?
"Láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?" Ne foglalkozz a negativ kommentekkel, a konyha a tiéd, az a lényeg, hogy te szeresd! Olyan sosem lesz, hogy valami mindenkinek tetszik.
VálaszTörlés:-)
VálaszTörlésKiváncsi vagyok!:-)
Kedves Kata! Nagyon jó ötletnek tartom ezt, mert messziről okoskodni mindenki tud :) Egyébként nem értem milyen jogon ócsárol bárki is, ha nem tetszik hát nem tetszik, ez egyéni probléma. Nekem speciel nagyon tetszik amit létrehoztatok, simán elfogadnám egy az egyben :) További sok sikert és szép alkotást neked! Anna
VálaszTörlésNagyon kíváncsi vagyok a végeredményre :). Főleg arra, hányan veszik fel a kesztyűt....
VálaszTörlésErika
A kocka el van vetve :-)) Én is kíváncsi vagyok.
VálaszTörlésSajnálom Kata, ha rondán támadnak, nem is értem, hogy van bátorsága valakinek lehúzni egy személyes döntést. Mert ez az. Az átlagos logikai elrendezés az egy dolog, de hogy ki hogy főz és mi tetszik neki... Ugyan már! Csodás a konyhád! Nekem ugyan kéne még egy kis munkafelület, mert 3 gyerekkel sokat sütök, de ez is egyéni. Tegnap simán visszadobtam a Férj által talált házat, mert "nincs lelke" és "túl meredek a felvezető út, hogy magassarkúban gyalog elinduljak" Sokszor az apróságok számítanak a legtöbbet:) Kiváncsian várom a versenyed:)
VálaszTörlésNekem nem tetszik, de attól még látom benne az eredetiséget, személyiséget. Autentikus, százszor többet ér, mint egy steril lakberendezői munka. A kritikákra adott válasz pedig igazán elegáns!
VálaszTörlésén lakberendező vagyok... de nincs semmi, amit nagyobbra értékelnék, mint az EREDETISÉG. ezenkívül maximálisan az élvez elsőbbséget, ami a megrendelő szíve csücske, nem pedig a betanult szabályok.
VálaszTörlésa "nekem tetszik" egy nagyon szubjektív dolog - ha a munkámat szigorúan csak ez alapján végezném, akkor előbb-utóbb mindenki nagyjából egyforma konyhát kapna, ami SZERINTEM jó. pedig a lényeg pont abban áll, hogy neki mire van szüksége. én a te konyhádat és étkeződet elsősorban EGYEDINEK találom, amit nagyon sok gondosan megtervezett tér nem tud prezentálni. az egyediség magában rejti a hiba lehetőségét is és pont ez teszi szerethetővé. olyan szeretet van minden szavadban a saját élettereddel kapcsolatban, hogy azt maximum irigyelni lehet - kritika helyett. mellesleg csendben megsúgom, hogy a mi lakásunkat is mindig kíváncsian várják ember, na vajon milyen lesz... de az én saját lakásom nem egy referencia munka. van benne hiba, van benne kupi (van benne férfi, gyerek és kutya, így azt hiszem ez innentől önmagáért beszél :))) - és nekem mindig csak egy bók létezik: aki bejön, azt mondja OTTHON érzi magát, mintha már ezerszer lett volna nálunk. ennyi. a legnagyobb dolog, amit mondhatnak arról a térről, ahol én otthon érzem magam, ez melengeti meg a szívemet, nem a fal színe vagy a hűtőm pontos elhelyezése.
ezt most egy kicsit bő lére eresztettem, pedig nem akartam. én a magam részéről csak gratulálni tudok ahhoz, ahogy a saját személyiségedet felvállalod és meg is tudod jeleníteni az otthonodban. a pontos konyhatervezés könnyen tanulható. ez előbbi viszont nem.
ismeretlenül is az kívánkozik ide, hogy így búcsúzzak el: sok szeretettel.
asztalos-huber eszter
Nem is értem a felbolydulást, mert ha Nektek ez tetszik és így a jó, mi közük van hozzá. Dolgoztatok vele, amikor készen lett, bekerült a blogba, örültél. Nagyon utálom, ha valaki azért "tépi a száját", hogy mások örömét megkeserítse. Remélem, a köpködők is beszállnak e nemes versengésbe. A költségeket nem szabod meg? Nem lehanyagolható:-)
VálaszTörlésVárom a terveket és fogok szavazni!
Kati
hahaha, szuper, így kell ezt kezelni kérem szépem. :)
VálaszTörlésNagyon várom a pályaműveket, kíváncsi vagyok ki tud ettől szebb-jobb "Katás" konyhát.
Kriszta
Klassz csaj vagy,de ezt eddig is tudtuk:)
VálaszTörléspróbáltam már telóról,n em tudom sikerült-e... mindenesetre, szerintem nagyon vagány, hogy meghirdetted ezt a versenyt, most aztán lehet jobbat, szebbet mutatni. Aki pedig másnak vermet ás...
VálaszTörlésEszter, köszi hogy írtál :-)
VálaszTörlésÉn is arra vagyok a legbüszkébb, hogy mindenkinek az az első mondata ahogy belépnek hozzánk, hogy milyen jó hangulata van a lakásnak. Az otthonunk mi vagyunk, a mi elképzeléseink, extrovertált személyiségünk kivetülése, és legmerészebb álmaink megvalósulásának helyszíne. De persze nem csak ez :-)
Kati, igen, gondoltam rá hogy kellene büdzsé, de aztán elvetettem, elvégre ezek csak tervek, senkinek sem kell a pénztárcájába nyúlnia. Persze ezért remélem, reális elképzelések születnek majd :-)
Szia!
VálaszTörlésNekem nagyon bejön ez az elegáns visszavágás! A konyhád,mondjuk pont nem,de ez legyen az én bajom.A régi házban minden szinten,szinte minden tetszett,ebben szinte semmi,illetve együtt az egész nem,de részleteiben továbbra is találok mindig valami inspirációt.Speciel az írás stílusod is tetszik,ki nem hagynék egy posztot sem!
Ilyen személyiséggel,ami átjön az írásaidon,nem is értem miért nem teszel az egészre egy nagyot?Remélem csak a kritikák hangvétele miatt akadtál ki,mert azt szerintem te is tudod,aki kiáll a sarokra,ne csodálkozzon,ha...
Stíluson,hogy mi a szép,nem lehet vitatkozni.Ki dönti el,hogy a klasszikus vagy a minimál a szebb?Kinek mi.
De ezt a kihívást kíváncsian várom,szavazni is fogok az tuti!Kívánok kreatív évet 2014-re is,mert az nekünk,az olvasóknak is jó! :)
Melinda
Kedves Kata!
VálaszTörlésÉn is lakberendező vagyok (na jó, mondjuk úgy van egy lakberendező végzettségem is ;) ), de ettől eltekintve fel sem merült volna bennem, hogy fórumokon szidjam az elkészült berendezést. Mert a legfontosabb az, hogy nektek tetszik és Ti jól érzitek magatokat benne.
A játék ötlete viszont zseniális, azt hiszem én is nevezek majd rá ;)
Zseniális ötlet!
VálaszTörlésÉn nem vagyok lakberendező, de a vacsora miatt pályázhatok?:)
VálaszTörlésHa egyesekenek nem tetszik a konyhád, akkor a sajátjukat ne csinálják olyanra.
-Falewel-
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésSzakmabeliként mondom, hogy látszik a konyhán, nem csak a bejegyzésekből derül ki, hogy sokat foglalkoztatok vele, annak ellenére is, hogy a fotó sokszor csalóka a valósághoz képest. Sok konyhát látni a lapokban, melyekről ordít a sok millió forint, viszont lélektelen és nem túl jól használható. Egy-két apró dolgot változtatva szerintem finomabb lehetne és praktikusabb. Sajnos tudomásul kell venni, hogy ha valaki ilyen módon teszi nyilvánossá az életét, nem marad negatív komment nélkül. Lehet, hogy olyan tervekkel, ötletekkel találkozol majd, hogy bánni fogod amiért nem jutott hamarabb eszedbe verseny hirdetni. A versenyben nem biztos, hogy részt veszek, -nem hiszem, hogy lesz időm nyilvánossá tehető minőséget produkálni ennyi idő alatt-, de egy-két apró javaslatom lenne, amiket mindenképpen elküldenék. Követtem az írásaidat a kezdetek óta, valamelyik kommentelővel ellentétben nekem jobban tetszik az "új életed", a kicsi ház vége felé eléggé izzadságszagúnak éreztem a dolgaidat, amit az olvasottak alapján igazolva érzek. Ha valaki nincs támogatva abban, amit jókedvvel tesz, tenne, sőt még a féket is húzzák, úgy nehéz. (Tapasztalatból tudom...)
VálaszTörlésSzóval majd küldöm.
Falewel, a vacsora miatt érdemes :-)
VálaszTörlésMelinda, egy otthon stílusa szerintem nagyban függ attól is hogy milyen az az otthon. Bútorokkal is így vagyok. Ha figyelsz rájuk, és szánsz rá időt hogy meghalld, megsúgják mit szeretnének. De tényleg. Nekem eddig ez a ház a negyedik saját magam által berendezett otthonom és mindegyik más kívánt eddig: a negyedik emeleti panel bohém színeket és fiatalos lendületet, a nagypolgári sokszögletű lakás konzervatív attitűdöt, a kis falusi ház, falusi idillt, a nagy falubéli gazdag ember háza (legalábbis így mondják akik még emlékeznek az építőre)pedig vidéki kúria hangulatot, mondjuk fiatalosítva egy kis modern városi lakás beütéssel. Egyszer írnék erről hosszabban, ha van rá igény :-)))
Kedves szakmabeli, egyáltalán nem fogom bánni a jó terveket! Ez a blog tanulásról, információ átadásról szól és szerintem nagyon sokat lehet majd tanulni, okulni ebből azoknak, akik még a konyha felújítása előtt állnak. Egyébként soha nem a negatív kommentekkel van a bajom, hanem a stílussal. Továbbá, nem tartom jó ötletnek szakmai vitává tenni a konyhámat úgy, hogy nincs mellé téve: te hülye, nem így kellett volna, hanem így és ott mutat nekem egy kész tervet. Akkor oké, az építő kritika, azzal lehet mit kezdeni, azon már lehet elmélkedni.
Nagyon örülnék ha küldenél ötleteke, megosztanám, hogy mindenki okuljon belőlük!
Nagyon kíváncsi vagyok!! Arra is, hányan pályáznak, ezek közül hány kritikus és persze magukra a pályázatokra is. :) A konyhatapétától én is dobtam egy hátast (láttam mamámnál a zsírfoltokat anno), ezt leszámítva nagyon egyénre szabott, ízléses, szexi. :D
VálaszTörlésmyster
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésCsatlakoznék az igényt benyújtók táborához, élnék a lehetőséggel, mint az a bizonyos citrom.
VálaszTörlésSzilvi
Ja és ha már megkritizáltam a konyhai tapétát, azt is megírom, én mit választottam volna: a komód színére festett falra a konyhaszekrény frontjának színével festőhengereltem volna mintát nagyis-retrós mintás festőhengerrel (persze illőt a tapettához). :)
VálaszTörlésmyster
Szia Kata,
VálaszTörlésSzerintem neked erre nincs szükséged.
Ez a ti otthonotok, azt hoztok ki belőle annyiból amit ti szeretnétek, a lényeg, hogy örömmel laktok benne.
Tudatosan döntöttetek arról, hogy nem profi kezébe adjátok a teljes kivitelezést, hanem az adott szeretett elemekhez illesztitek a többit.
Mit lehet ezen még variálni? Falakat nem akarsz kiütni, az épületgépészeti elemek maradnak a helyükön, a tapétát nem vakarod le a falról, kész, passz.
Jön még hozzá az extravaganciára való hajlam, na meg a felülmúlhatatlan érzés, hogy mindez a ti munkátok gyümölcse. Ha mindezt összerakom, akkor a nektek tökéletes konyha jött össze.
Minek ezt elrontani?
Ha most, mikor már kész az egész valaki jön egy egyszerű de zseniális ötlettel, üröm kerül az örömbe. Nem kell az ide.
Timi
VálaszTörlésÉn(laikus:) sokat gondolkoztam rajta, hogy lehetett volna jobban megcsinálni,de ha hűtőtől nem akartok megválni,a sütőt a helyén kell hagyni a gáz miatt, mosogatót a víz miatt, felső elemeket a zsúfoltság/ térszűkítés miatt nem szeretnétek többet(ami meg van azt jobb otthagyni,nincs szem előtt) akkor voltaképpen nagyon kevés variálhatóság marad.
Ha a hűtőt a mosogató sorába raknánk, hogy ne legyen szem előtt(mert nem akarod ugye átfesteni) akkor a munkapultot felszabdalja és a mosogató mellet sem hagy kellő pakoló helyet pl. a nagy edényeknek(mert ugye azt szükség időnként kézzel mosni pláne, ha sok van egy nagyobb készülődésnél).
Tehát arra lyukadunk ki, hogy a LEGJOBBAT hoztátok ki a ti ízléseteknek megfelelően és én ehhez csak gratulálni tudok.
Stílusán lehetne változtatni amin (szerintem) fognak is a pályázók, de attól nem lesz jobb a ti szemetekben.
Mindenkinek jó munkát aki vállalkozik rá!
akykata
Szia Kata, engem az borzaszt el, hogy minősíthetetlen stílusban bírálják a munkádat a "lakberendezők". Tisztelet a kivételnek, annyi unalmas, minden kreativitást és EGYEDISÉGET nélkülöző, ellenben drága megoldást lehet látni a magyar lapokban, hogy az egyszerűem elkeserítő! Jóformán nincs egyedi, szellemes enteriőr, csak az egy kaptafára készült, barna-bézs-lila-vagy zöld, modern xar. Ti igenis kihoztátok a rossz adottságokból a maximumot és egyedit alkottatok. Szerintem csak előre nézz és ne foglalkozz a névtelen kritizálókkal! Egy valamire még nem derült fény a blogodon: mivel foglalkozol, mit csinálsz 9-től 5-ig? Annyira kíváncsi vagyok, ugye nem pénzügyes vagy? :)
VálaszTörlésszeretettel,
Edina
Kedves Kata!
VálaszTörlésValójában mi egy lakberendező? OKJ pár hónapos tanfolyam, AKÁRKI elvégezheti... A pályázatodon az fog indulni, akinek humora van, aki rosszmájú, az csak névtelenül fintorog. Engem egy belsőépítész véleménye jobban érdekelne, ha már tanulni akarunk egymástól.
Ps.: Csak így tovább! ;)
Nem tudom, hogy illik-e ilyet kérdezni, de pontosan melyek azok a fórumok, ahol szidták a konyhádat? Nem tudom miért akarom elborzasztani magam a minősíthetetlen stílussal (sajnos az emberek kikelnek önmagukból és elhagyják a józan eszüket, ha névtelenek maradnak), de mégis érdekelne egy-két komment.
VálaszTörlésKedves Nóri!
VálaszTörlésNem akarok az oldalnak forgalmat generálni, így csak a kommentekből tudok mutatni egy "válogatást"
Az a durva, hogy szakmai szemszögből közelítenek a konyhához, de valós szakmai vélemény kevés hangzik el. Ja de, ez az egyik kedvencem:
"Kicsi konyhába minek ekkora hűtő, amikor Pesten éjjel-nappal nyitva tartó üzletekből van elég.”
A többi között sok olyan van, ami szerintem a becsületsértés határait súrolja:
“"persze saját lakását jogában van elcseszni, csak az ízléstelenséget, koncepciótlanságot igeként hirdetni azért - hát ahhoz gyomor kell és vastag bőr - na persze nem tud róla, h ízlés osztásánál lemaradt a sor végéről…"
"ez a tudatlanok gátlástalansága. Fogalma sincs semmiiről, de véleménye az van. Na meg ha olyan az "ízlése", mint amilyen a konyhája, akkor innentől csodálkozom-e rajta, h a jót lefikázza és ilyen sületlenségeket ír?"
"Nem irigylem ettől a Katától a követőit én sem, csak sajnálom szegényeket, mert ez a vak vezet világtalant kategória."
"Mondhatnánk, magánügy, esztétikusnak nevezhető-e ez a konyha, mert az ízlés az, amiről nem érdemes vitatkozni. (és a neten elfér - de minek?) Ezzel vakítani az embereket - már akit lehet, - kimeríti a felelőtlenség fogalmát. Persze ez nem tudatos, hiszen a blog írója képzetlen."
"ez vizuális környezetszennyezés. Szerintem még annál is több: ez az ostobaság és ízléstelenség terjesztése. Közízlésrombolás és népbutítás. Nevezhetném ezt bűnnek is, de nem esem abba a hibába, hogy ítélkezem…"
"Szó szerint igaz: "ez az ostobaság és ízléstelenség terjesztése. Közízlésrombolás és butítás”"
"azért kell az ilyen esetekkel foglalkozni, mert bár átléphetnénk rajta, mint a kutyaszar felett, de attól az még ottmarad... Ha szó nélkül hagyjuk, az is vétek, nehogy ez a blogger legyen már az egyik követendő példa. Páran így is elájultak tőle.."
És még ezek:
VálaszTörlés"Nem szabad szó nélkül hagyni. Én csak annyit mondtam anno Dettinek, hogy hadd írogasson, amíg nem árt vele. (Asszem, ezzel a konyhával most átlépte ezt a határt.) Szóval úgy gondolom, ha nem is jól, de megfér egymással más szakterületen is sokféle nézőpont, pl. az otthonszülést segítő bábák vs. nőgyógyászok, a természetgyógyászok vs. orvosok és még hosszan lehetne sorolni. Akit a D.I.Y. dolgok vonzanak, azok mindig is megvarrják, összetákolják, megsufnituningolják majd maguknak a lakásukat, és nem lesznek az ügyfeleid. Aki viszont igényes és elismeri a szaktudásod, az hozzád fog fordulni, miközben soha nem fog megnyitni egy ilyen blogot."
"Azért kezdtem el ezt az oldalt, mert mi egymás között megosztjuk a véleményünket, de a net sokkal szélesebb fórum és pont azok érdekében, akiket megpróbálnak megvezetni, érdemesnek tartok minél több szempontot bemutatni. Ha ezzel hozzásegítettem - Veletek együtt segítettünk sok embernek, hogy ne akárkire bízza a lakását, ne dőljön be a vakítós, bugyuta dumáknak, már egy kicsit előbbre jutottunk"
"Ha ez így van kitalálva és tervezett, akkor őrülten nagy gáz és hihetetlen szakmai baki nem fellépni ellene - pontosan a 11 ezer követő miatt, mert innentől ezek az emberek azt hiszik, hogy ez a trendi és szakmailag jó megoldás"
"Az említett cikk iskolapéldája annak, hogy a lakberendezésről, a munkánkról halvány fogalma nincsen, véleménye annál inkább és a hozzászólásai arról tanúskodnak, h saját zűrzavaros gondolataiba is belegabalyodik. Amúgy pont nem érdekelne ez a blogger, de tanulmánynak nagyon jó, minden hiba bemutatható rajta. Például az, hogy semminek UTÁNA NEM NÉZ, csak löki a butaságot ezerrel. Nem csak vizuális környezetszennyezés ez, hanem még annál is rosszabb."
"Nem kell félteni a követőket, amúgy vannak a bútorfelújítások közt jó dolgok, miért ne néznék. A vakbuzgók meg általában olyanok, hogy nem tart a lelkesedésük örökké, ők nem egy valamihez/valakihez kötődnek, a buzgalom a mániájuk, le vannak fütyülve, amíg engem nem kezdenek macerálni. A libát meg figyelem időnként... Akkor bepöccentem, amikor elolvastam a nagyratörő terveit, mert kárt okoz a butaságával és képzetlenségével az embereknek és még anyagilag is leveszi őket."
"De Éva! 11343 ember kedveli!!!! ez ami igazán borzasztó!!!"
"A szakmai alázat nem kenyere, lehet, nem hallott még ilyenről, de mondjuk nincs is lakberendező szakmája, ami persze nem jelent felmentéstl. Bármiről ír ő tudományos értekezést, hidd el nekem, hiszen a "saját oldalamon nem fogom magamat moderálni" - ahogy írta, ezek szerint azt gondolja, a netre bármennyi hulladékot ki lehet szórni."
Te jó ég, Kata! Köszönöm a válaszod, azt megértem, hogy nem szeretnél forgalmat az adott oldalaknak, de így kigyűjteni a rosszalló írásokat! Ha ezt tudom, sose kérdezek rá a linkekre. Bocsánat.
VálaszTörlésAmúgy igazad van, a legelszomorítóbb, hogy egy konkrét szakmai kritika nincs köztük, az összesből árad a sárga, keserű irigység. Nagyon kíváncsi leszek a szakmabeliek által beküldött tervekre. Bár van egy olyan sejtésem, hogy akik ezeket a kritikákat írták, egy se fog jelentkezni.
A hűtős hozzászóláson jót nevettem, a második komment elsője ellentétben végtelenül felháborított, aki szerint a DIY és az igényesség fogalma nem összeegyeztethető illetve a DIY munkákat az 'összetákol' szinonimájaként értelmezi.
Szia Kata,
VálaszTörlésén is azt gondolom, hogy nem azok fognak pályázni, akiktől az idézetek származnak, hanem sokkal inkább fiatal kezdő lakberendezők, akik örülnének egy bemutatkozó cikknek a blogodon, hogy munkát szerezhessenek vele.
Én személyesen ismerek 2 tucat ügyes, igényes lakberendezőt, akiknek nagy része blogol (csomó velem együtt a dekooderen), de sosem vetemednének olyanra, hogy nyílt színen más munkáját gyalázzák. Rendszeresen levelezünk, néha össze is járunk, anélkül, hogy konkurenciaként tekintenénk egymásra, néha munkát is átpasszolunk egymásnak, vagy épp együtt dolgozunk és persze meg is beszéljük, kinek, hogy tetszettek bizonyos enteriőrök, amiket mi vagy más tervezett. De közülük egyik sem olyan rosszindulatú, hogy így nyilvánítson véleményt egy nyilvános blogon. Kíváncsi lennék, kik voltak ezek a kommentelők, ha van kedved, írd meg privátban.
Én biztos, hogy nem indulok a pályázaton, mert elképzelhető, hogy tudnék olyat tervezni, ami a szakmának vagy az olvasóknak jobban tetszene, és a vacsora, a bemutatkozó cikk és a 10% is rendkívül csábító, de az egy dolog, hogy nem érnék rá (egy hét lenne az életemből és szerencsére sok a munka), a másik meg az, hogy ugyanezt küldeném el neked fotorealisztikus látványterveken, hiszen a megrendelők TI vagytok és TI ilyen konyhát akartatok, így ez a konyha úgy jó, ahogy van! :-)
Üdv,
Aletta
Kedves Kata!
VálaszTörlésAz az igazság, hogy én is kíváncsi lettem volna arra a bizonyos fórumra, csak nem voltam olyan bátor, mint Nóri:)Gondoltam, volt egy kis fújjjogás, egy kis önfényezés...De, hogy ilyen mondatokat képesek leírni emberek, azon teljesen megdöbbentem. Kik ők, hogy ilyet írjanak másokról? Ilyen lekezelő, felsőbbrendű stílusban írni, mintha a lakberendezéshez, legalább agysebésznyi tudás szükségeltetne (nem egy okj-s tanfolyam).Szerintem a lakberendezéshez stílusérzék szükséges és nem papír. Nem tudom, hogy a fent említett LAKBERENDEZŐK rendelkeznek-e vele, de az írásukból, amiből süt az irigység és a féltékenység, úgy gondolom nem. Egyik sem a stílusos ember tulajdonsága. Inkább kisstílűségre vall... Úgy gondolom, te már bizonyítottál, most rajtuk a sor, indítsanak blogot a saját munkáikból és szerezzenek 11343 követőt. Mutassák meg kis hazánknak, hogy mi a követendő, hogy ne "vak vezessen világtalant",vezessenek ők. Rajta! Üdv: Molnár Andrea
Kedves Kata!
VálaszTörlésEzzel a pályázat kiírással kapcsolatban csak az a bajom, ami bizonyos pályázatokra, amiket a társadalom többsége annyira nem szeret, azaz olyan feltételekhez kötött ami csak egy nyertest eredményezhet. Majdnem. Igy szinte biztos, hogy olyan terv és megvalósulás született, ami nektek a legjobb. (viz, gáz, hűtő, sütő, komód, tapéta, nem teljes beépített elrendezés)
Akinek nem tetszik, szinte 100%-ban csak az elrendezéssel van baja, ahogy kiveszem. Szóval ilyen megkötésekkel nehéz. Kompromisszumokkal viszont még szebb és kihasználhatóbb lehetett volna, de az már nem a ti konyhátok lenne talán!
Ildi
Aletta,
VálaszTörléshát szólj ezeknek a tehetséges embereknek, nagyon szívesen megismerném őket és a munkáikat. Nem csak konyhát lehet nekem elküldeni ;-)
Andrea, én is mindig ezt mondom: a lehetőség mindenkinek adott.
Ildi, talán igazad van. De én most azt gondolom, (ez reggel jutott eszembe) hogy lehet hogy az a jó lakberendező, aki a megrendelőt le tudja beszélni a hülyeségeiről és a buta kitételeiről, ragaszkodásairól. Érted? Ha jó lakberendező vagy és bízol a saját tudásodban, stílusérzékedben, akkor merd azt mondani, hogy értem én hogy te mit szeretnél, de szerintem hülyeség, ezért meg ezért, és nézd mennyivel jobb lenne ha így csinálnánk. És mutat egy tervet amitől összepisilem magam a gyönyörűségtől. Ehhez mondjuk mersz kell és nagy önbizalom, meg profi tudás, de ha valaki bevállalja nekem az is jó! :-))
Ezeken az ocsmány hozzászólásokon nagyon megdöbbentem! Kata, kérlek, írd le, hogy hol találhatóak ezek! Mit képzelnek magukról ezek az irigy, névtelen, ostoba senkik?! Elvégeztek egy OKJ tanfolyamot? Nekik hány követőjük van? Láttak már egyetlen Living etc magazint vagy az IKEA és a KIKA katalógus az egyetlen olvasnivalójuk?
VálaszTörlésNekem olyan lakberendezők ne jöjjenek észt osztani, akik nem tudnak túllépni a wenge laminálton és a kalózos gyerekszobán!!!
Kata, így tovább, ne törődj ezekkel a senkiháziakkal. A Te írásaidból árad az egyéniség, látszik, hogy nagyon jó érzéked van hozzá, miért nem végzel el egy tanfolyamot? Nem ördögtől való, nem a kreativitásodat veszik el, hanem megtanítanak pl rajzolni, ábrázolni, struktúrába helyezik a tudásod. és akkor ezek a nyomorultak sem károghatnának, ogy nincs lakberendezési képzettséged. Mondom, 1 éves OKJ tanfolyam, erre vannak úgy elszállva maguktól??? Sikertelen, frusztrált, irigy alakok.
Nekem a "szakma" hozzászólásai nem tűnnek annyira durvának, mint Aranyalma itt megjelent január 9-i véleménye. Sajnos ez egy női betegség, állandóan rivalizálunk egymással, és mindenki azt hiszi, hogy nála van a bölcsek köve, a többi mind hülye. El kéne fogadni, hogy vannak más vélemények is, és lehet tévedni is, mindenkinek. Színes a világ, kár ezért kritizálni. Vegyünk példát Kata konfliktuskezeléséről!
VálaszTörlésSzia Kata!
VálaszTörlésElőször is: a negatív reklám is reklám! :) Én biztosan tennék rájuk (vagy kíváncsi lennék a minden szabálynak megfelelő lélektelen tucatkonyhájukra).
Őszinte leszek: néha nekem is sok az önbizalmad; de amíg legalább a saját bútoraimat nem újítom fel, és nem szerzek kellő tapasztalatot,nem kritizálok (és utána is mértékkel ;) )
Ezekről a "lakberendezőkről" rögtön a nemrég olvasott cikk jutott eszembe, amiben egy lány által "felfedezett" "pszichome" volt a téma - ez annyit jelentett (mint újdonság!) hogy figyelembe veszi a megrendelők igényeit is!!!! A téged kritizálók azt hiszem, nem ebbe a csoportba tartoznak :)
Nekem ez teljesen érthetetlen (és felháborító),de aki figyelembe veszi az igényeket is,annak azt hiszem,nincs ekkora arca :)
Nekem is van lakberendező végzettségem (6 hónap, előtte levelezős - lehet megbotránkozni! ;) ), de a tanfolyam sem stílusérzéket,sem ízlést nem adott,csak a nélkülözhetetlen alapokat. Az előbbiekről pedig tényleg nem lehet vitatkozni. (Nekem például kissé káosz a konyhád a tapéta miatt, de ezért én nem csinálom ilyenre, és pont. :)
A konyhádon már agyaltam a felhívás óta,de úgy látom, Te is olyan nehéz eset vagy,mint én - nem kötsz kompromisszumokat. Így tényleg nehéz. (Tapasztalat :))
Azért nem adom fel :)
Mona
Megtaláltam a "kedves" bejegyzést. Persze van,amiben igaza van (hűtő rossz helyen,megvilágítás hiánya), de ezt a durván fikázós "én megmondom a tutit" hangvételt nem is értem. De kíváncsivá tett - ha teljesen kész a konyhánk, esküszöm,megmutatom neki! :)
VálaszTörlésMona
Hej de jót röhögtem a "szakma" meglátásán: a wenge laminálton és a kalózos gyerekszobán... mert tényleg. :)))))
VálaszTörlésJenna
Mona, nem is tudom. Számomra szakmailag elásta magát csupán a hűtővel kapcsolatos észrevételeivel. Annak méretére és a beépítésére tett megjegyzéseivel nekem csak egyet bizonyított: hiába van a papír, úgyis lehet sületlenségeket összehordani.
VálaszTörlésTehát : hogy is kezdődött ?
VálaszTörlésKata örömmel és büszkén mutatta meg a nagy világnak az elkészült konyháját. Stílusos, róla/ róluk szól, maguknak tervezték – és jó is lett. Izgalmas, különleges, valóban nem „tucat”.
De : mivel megmutatta, kapott a dícsérő szavak mellé kritikát is. Ezt természetesen nehezebben viselte (ami érthető, hisz úgy érezte, a saját elképzelését meg kell védenie)
„Megmondom őszintén, hogy az ilyen kommentek, miszerint nincs koncepció és nincs kitalálva éppen ezért rosszul is esnek.
Mert ez a konyha ki van találva és nagyon részletesen átgondolt koncepció van benne.
Az sem igaz, hogy nincs stílusa. Mert van. Csak nektek nem jön be. Vagy méginkább: nem értitek. Még. Nem baj, majd pár év múlva. :-)……. Az előző kommentemhez még egy kiegészítés: nem csak esztétikájában hanem funkciójában is sokat tervezgettük a konyhát. Figyelembe véve a mosogatás, előkészítés, tárolás, tálalás folyamatait.”
…. és ennél a pontnál szólalt meg a szakmai belső hang. Ugyanis a konyha két ponton biztos „vérzik” – nem olyan nagyon sok „sebből”, mint amennyi be/leszólást kapott, mert a többsége ezen kritikáknak ízlések különbözőségéről szólt, arról pedig mint tudjuk, teljesen hiábavaló vitatkozni.
A két nagyon lényeges pont a munkafelület megfelelő megvilágításának hiánya és a főzőlap melletti előkészítőpult hiánya – az a bizonyos eldolgozatlan hűtős sarok. Mentségként pedig a műveleti sorrendet felhozni épp ebben az esetben nem volt szerencsés. Tehát innen indult és fajult el minden … mindkét (!!!!) oldalról nagyon csúnyán, sértőn, minősíthetetlen hangnemben :(
Ahol most tartunk : egy pályázat a konyhára.
Hmmmm. Szerintetek ?
Amint megláttam, méretekkel, kiállásokkal és kívánságokkal, elvárásokkal , nem bírtam ki, és csak a magam és a kihívás kedvéért felskicceltem alaprajzi szinten, hogy lássam lehetne-e valamit, valami mást. Megtaláltam a számomra (is) elfogadható elrendezést. (A stílusán nem változtatnék, hisz én nem abban látom a változtatni valót.)
Több okból sem szeretném elküldeni. Szerintetek miért nem ?
" Tehát innen indult és fajult el minden … mindkét (!!!!) oldalról nagyon csúnyán, sértőn, minősíthetetlen hangnemben :("
VálaszTörlésKedves Ildikó! szeretném ha idéznéd a részemről érkező minősíthetetlen hangnemet. Tényleg.
Én rólatok és a fórumról akkor szereztem tudomást, amikor a saját facebook-oldalamra kezdtetek irogatni. Erre az én egyetlen reakcióm az volt, hogy meghívtalak benneteket hozzánk hogy személyesen, egy vacsora mellett beszéljük meg a dolgokat, azt hogy hogyan lenne a konyha jó. Ezt visszautasítottátok, volt némi célzás a kétes tisztaságú edényeimre is és ennyiben maradtunk. Ezért lehet ezen a pályázaton többek között vacsorameghívást is nyerni, érted ugye?
Ha nem mutatod meg a szuper tervedet, nyilván a te dolgod. De szerintem ez nem jó reakció. Megcsináltam, tök jó lett, de NEKTEK nem mutatom meg. hmmmmmmmm
És még egy észrevétel: sokan szeretik összekeverni a sértegetésbe hajló beszólogatást a kritikával. Kedves Ildikó és mindenki, akinek kommentje nem jelenik meg (jelzem, ehhez a poszthoz nem érkezett moderálandó bejegyzés) soha nem a nemtetszés kinyilvánítása a baj, hanem a bántó hangvétel. A kritika legyen építő jellegű és tartalmazzon lényegi vagy tárgyilagos észrevételeket is. A személyeskedés, a leszólás-beszólás, a bántás az NEM kritika!
VálaszTörlésTe Ildikó, akkor tudnál lényegi kritikai észrevételt tenni, ha hozzátennéd, megmutatnád, hogy amit én totálisan elcsesztem, azt te hogyan csinálnád meg JÓL.
Szia Kata !
VálaszTörlésLátod, ezért nem szeretek írni .
Először és az legalább olyan fontos, mint a többi gondolatom volt
Bemutatkoztam és őszintén megdícsértem mind a blogodat, mind a DIY munkáidat.(Ezt miért cenzúráztad?)
Igazad van, pontatlanul fogalmaztam, mert nem a te szavaid, és ha visszaolvasod,( max. 2 hozzászólásom volt) nem is az én szavaim voltak durvák, és én sem kritikát sem véleményt nem fogalmaztam meg - tegnap estig.
A gyors skiccről – ha valóban kíváncsi vagy rá, megmutatom neked.
Nem pályázom. (pályáztam már kétszer biztosan) – és tudod, a kialakult hangulat miatt csodálkoznék, ha valaki a „vitapartnerek” közül küldene rajzot – gyakorlatilag kihegyezett dárdákkal várják olvasóid, még csak mosolynak sem álcázva a harapásra felhúzott álkapcsokat. Másrészt valóban elkészült hosszas tervezgetés után az a konyha , amit szerettek és pont. Projekt vége : pippa
(Nem mellesleg, mint mondtam, az én féléletem és hivatásom és megélhetésem a lakberendezés, így most ennek a pályázatnak a minőségi kidolgozására szerencsére nincs időm – itt a szerencse annak szól, hogy vannak megbízásaim.)
A meghívásod valóban értékes, mint ahogy a miénk is az volt egy izgalmas kaland-munkára, ahol személyesen megismerhettük volna egymást és egymás gondolatait, együtt alkothattunk volna a szabadnak gondolt, mégis elképzelhetetlenül sok és feszes határok között – egy kiállítási stand létrehozásakor. Megfogadtam nemrégiben, hogy a múltról nem beszélek – most lehet, hogy azt is megpróbálom megtartani, hogy nem mindig mondom ki/írom le , amit gondolok …..
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésHú, ez már nagyon nem _stílusos_ és _sikkes_. Azt hiszem várok egy kis időt, míg újra benézek ide, mert kicsiház rajongóként ez a szektás baromfiudvar hangulat és stílus, ami egyes pro hozzászólásokat jellemez, számomra nagyon illúzióromboló. És az is, hogy ezekre nem reflektálsz, Kata :( Lilla
VálaszTörlésA név nélküli neves lakberendezők is full nyugodtan küldhetnek konyhaterveket, hiszen többféle lehetőség is van, hogy nevük titokban maradjon...
VálaszTörlésÉn sem találom helyesnek azt, hogy egy szívvel-lélekkel vezetett blogon bárki kelletlen stílusban nyilvánuljon meg.
Saját háza táján söprögessen mindenki, hiszen ott is sok lehet a kosz.
Őszintén szólva ez a helyzet most új nekem és nem tudom hogyan reagáljak. Azt már kezdem megszokni (illetve dehogy, inkább elviselni) ha engem szapulnak. De azt hiszem olyan még nem volt, hogy az olvasók egymást szapulják. Kérlek benneteket, ne kelljen nekem ezzel foglalkoznom! Felnőtt emberek vagyunk, moderáljuk saját magunkat! Ez a blog NEM azért van hogy itt lehessen veszekedni, különböző frusztrációkat kiélni vagy acsarogni. Ez a blog részemről azért jött létre, hogy megmutassam, én hogy csinálok meg dolgokat, hogy elmondjam szerintem mi a szép és hogy láttassam: így is lehet.
VálaszTörlésSemmit nem kell megfogadni, semmit nem kell utánozni, ez egy ÁLLÁSPONT, egy szubjektív válogatás. Sokszor mondtam már és úgy tűnik, nem tudom elégszer ismételni vagy nem fogalmazom meg jól az üzenetet: ami tetszik vigyétek el, ami nem tetszik felejtsétek el!
A továbbiakban ehhez a poszthoz a magam részéről nem szeretnék hozzászólni, csak akkor, ha a pályázattal kapcsolatos kérdésre kell választ adnom. Nekem is sok a munkám, és nem perpatvarkodással tölteném az időmet, ha lehet.
Köszönöm.
Elnézést! Én csak szerettelek volna megvédeni, ígérem, hogy többet nem teszem. Maradok komment és vélemény nélküli csendes olvasó.
VálaszTörlésKedves Kommentelők!
VálaszTörlésAz elmúlt pár napban érkezett néhány olyan komment, melyek megfogalmazása sértő lehet egyes más olvasókra nézve, még akkor is ha egyébként van igazságtartalmuk. Szeretném, ha ezen a felületen nem sértegetnétek egymást. Ezennel felállítok egy új "komment-policy-t": engem lehet anyázni, a sértő kommenteket úgyis törlöm. Egymást meg azért nem lehet mert én meg tudom védeni magam azzal, hogy törlöm a nekem írt sértegetéseket, de ti nem. Vagy közzéteszek mindent, és akkor ez a felület egy agresszív, egymásnak beszólogatós komment-felület lesz, amit NAGYON nem szeretnék. Nekem nem jó ha itt veszekedés van, én ehhez nem szeretnék asszisztálni!
Bármilyen véleménnyel vagytok egymásról vagy akár rólam, kérlek fogalmazzátok meg úgy, mintha egymással szemben állnánk és szemtől-szembe mondva is vállalnátok mondanivalótok stílusát és tartalmát.
Kedves Kata és többi olvasók! Tegnap történt, hogy visszanéztem ide, mert érdekel ennek a remek és sportemberhez illő ötletnek a sorsa, de főleg , hogy hogy lehet, lehet-e ebből a konyhából még többet kihozni, mint amit már sikerült. Oszt elég nagy hülye voltam, és végig olvasgattam a kommenteket. Nem azt találtam, amit szerettem volna...De mostan azért írok, mert azóta bennem motoszkál, hogy valaki, (vagy valakik?) aggódik miattam, sajnál engemet, mert ezen a blogon azt a sok maszlagot elolvasom, és hát nagy bajom lehet tőle. Szeretném jelezni, hogy nem igénylem az aggodalmat a továbbiakban senki részéről, meg tudom különböztetni, ami számomra hasznos attól, ami nem, és ami tetszik, attól ami nem. (Szívemből remélem, hogy az aggódókhoz eljut az infó, nem venném a lelkemre, ha hiába aggódnának.) Nem sértődtem meg, de azér'... na.
VálaszTörlésÉs érkeznek-e a pályázatok????
Szilvi, akiért kár aggódni, mer' jól van
Kata, mi ez?
VálaszTörlésNem érzem magam megszólítva, nem kommentelek bunkó módon, mégis elgondolkodtam.
Hogy tudsz így az olvasóid orrára koppintani?
Most megnéztem, január 10-én a Facebookon hosszú hozzászólásban panaszkodtál a lakberendezőkre, akik téged gyaláznak.
Eddig eltűrted, hogy itt a blogon és a közösségi oldalon "visszaanyáztak" az olvasóid, b*szatlan p*csáknak, irigy, keserű zombiknak neveztek embereket, akik téged bántottak. Nem volt ellenedre. Sőt, arról próbáltál minket meggyőzni, hogy a lakberendezők minket, kedvelőket is sértegettek...
Szóval nem úgy tűntél, mint a béke nagykövete. Valaki rád is szólt, hogy ne nyiss frontot.
Manipulációnak hívják az ilyesmit. manipulatív személyiségnek," oszd meg és uralkodj"-nak, van erre százféle terminus.
Ezt a véleményemet úgy fogalmaztam meg, mintha egymással szemben állnánk és szemtől-szembe mondanám :-)
hmm... egészen idáig nem volt azzal bajod, ha beszóltak a védelmedben itt a blogon. Pedig akad néhány gyöngyszem :)
VálaszTörlésDe bajom van, ezért is írtam amit írtam! . Amely kommentekről szó volt az előző hozzászólásomban, azok nem jelentek már meg a blogon.
VálaszTörlésŐszintén szólva nagyon elegem is van már ebből. Kedves NÉVTELEN. Valószínűleg nagyon rosszul fogalmazom, vagy te akarsz mindenáron belém kötni, mert a szándék nem orrakoppintás és leszólás volt. Kértem. Kértem valamit. Ennyi.Lehet hogy nem véletlen hogy pont te vetted magadra.
De egyébként annyira vállalnád a mondanivalód, hogy ide még a nevedet sem írtad le. Legyen szép a napod azért. Szentgyörgyi Kata
Kedves Kata!
VálaszTörlésKívánok neked sok erőt, hogy elviseld ezt a sokfajta érzelmet, ami feléd irányul. Tény, hogy egy különleges, bátor, tehetséges, sikeres, gyönyörű nő vagy, aki még ráadásul boldog is, ami bizony sárga irigységre ad okot. Ezzel a bloggal rengeteget adtál nekünk és nem kértél cserébe semmit, esetleg néhány szép szót. Sajnálom, hogy nem csak azt kaptál. Sajnos ilyen lelki állapotban vagyunk mi, magyar nők, szomorú szembesülni magunkkal. Még az ajándék lónak az arany foga sem elég jó nekünk. Sajnos én nem tudok pályázni, mert nem tudom hogyan lehetne ezt a csodás konyhát még csodásabbá tenni, viszont a vacsorát irigylem a nyertestől. Csak így tovább Kata, nekem Te példakép vagy!
Üdv,
Enikő
Köszönöm Enikő!
VálaszTörlésHűha...
VálaszTörlésAznap láttam a posztot mikor feltetted, most újra eszembe jutott, gondoltam megnézem újra, de erre nem számítottam. Nem semmi. Hogy tud egy konyha ekkora pro-kontra harcot kiváltani?
Ha őszinte akarok lenni, nem tetszik, nem az én ízlésem, soknak és ha úgy tetszik, minden praktikumot nélkülözőnek tartom. DE! nem vagyunk egyformák, különbözőképpen működünk. Valamelyik kommentben volt, hogy egy jó lakberendező le tudja beszélni a megrendelőt a hülyeségről. Ez így van. Én biztosan lebeszéltem volna magam a hatalmas tűzhelyről ekkora konyha esetében, viszont a főzési szokásaidat ismertetve biztosan nem lenne elég egy 45 cm-es mosogatógép és ennyi munkafelület, háttal a fénynek, világítás nélkül. Arról nem beszélve, hogy ránézésre nagyon sokba került. Biztosan sokat sakkoztatok a konyhával, biztosan szeretitek és büszkék vagytok rá, gondolom ezzel az attitűddel posztoltad ki. Valószínűleg más hozzáállással nem is érdemes bloggerkedni. Viszont ez irritáló lehet,merthogy tényleg vannak benne hibák. Ugyanúgy, ahogy valaki említette, hogy pár év múlva majd rájönnek a fanyalgók, mennyire jó ez így, biztosan te is másképp tennél dolgokat és ez így van jól.
Amit hiányolok a blogodból, és nagyon tetszett anno, az induláskor, a cél. Vagyis, hogy hogyan lehet egy kicsi házat 7 millió forintból, jó ízléssel, odafigyeléssel, egyéni látásmóddal felújítani. Ennél a háznál ezt nem látom, csak azt, hogy jaj, de boldog vagyok, megtaláltam a hivatásom, a párom, minden rózsaszín és happy. Így viszont kicsit szappanopera hangulata van és nem kell csodálkozni a reakciókon.
A konyhára visszatérve, remek példa arra, ízléstől függetlenül, hogy nem kell lakberendezőnek lenni ahhoz, hogy egyéni, jól használható konyhát, vagy bármilyen más helyiséget a magunk képére formáljunk, hanyagolva a siralmas magyar közízlést.
Szerintem nagyon jó úton haladsz.
Üdvözlettel,
Éva
Én mááár na-a-a-a-agyon kíváncsi vagyok a konyha pályázatokra!!!!
VálaszTörlésÉs arra is, hogy mit fogsz főzni/sütni a nyertesnek?
:)
Hhmmm ...sült krumpli illatot érzek... brassóival...
:)
Neeeeem nem brassói. Ennél sokkal jobban ki fogok tenni magamért! :-)
VálaszTörlésJól van már, csak azért írtam, mert épp ezt kívántam! :)))))De hát nem én leszek a győztes... :))
VálaszTörlésTudjuk azt,hogy ki fogsz tenni magadért,... ismerünk már annyira..
Kedves Kata!
VálaszTörlésNekem nagyon tetszik a blogod (és a konyhád is:)! Még csak most kezdtem olvasni, de alig várom az új bejegyzéseket. Sok sikert -és türelmet- kívánok neked a továbbiakhoz!
Adrienn
Kedves Kata!
VálaszTörlésGratulálok a blogodhoz.
Én is lakberendező vagyok (eredetileg mérnök és három gyerekes anyuka). Vallom, ha valaki jól érzi magát a lakásában ott nekünk nincs dolgunk. Értem a lakberendezőket ők az "igét"(a funkcionalitást) hirdetik. Szeretnék (szeretném), ha mindenki kényelmesen tudna dolgozni (élni) a konyhájában (a lakásában), a legkevesebb megalkuvással
Kicsit meg kívántam védeni magunkat, és nem jó egymás szapulása. Az Otthon magánügy. A fészekrakáshoz van, aki segítséget kér, olyanoktól, akiknek ebben tapasztalata van ez nem bűn, de nem is érdem. Az eredmény Otthon legyen CSAK ez a fontos. Mindenki kipróbálhatja magát szabad a pálya, közben rájöhet, hogy ezt is lehet tanulni én is így tettem.
Köszi Katinka