Tálaló felújítása 3. rész

Igazán adósotok vagyok ennek a történetnek a végével.
Mégpedig egy happy enddel, mert gondolom, ezt várjátok igaz?
A tálaló, ami megégve, átnedvesedve, kiesett lábbal és beszorult fiókokkal került hozzám, két évet dekkolt a többi általam gyűjtögetett lom között, míg rászántam magam a felújítására.
Amikor idehoztam a Nagy Házba kevés kis motyóm egyik darabjaként, akkor már konkrét céllal érkezett: neki szántam a főszerepet a konyhánkban.

Az átalakulás nem volt egyszerű, nemhiába halogattam a dolgot. A tetején tátongó égett lyukat el kellett tüntetni.
A felnedvesedett, belevegősödött, fel-fel pattogzó fafurnért el kellett távolítani, a fiókjait pedig le kellett gyalulni, a nem használt kulcslyukakat eltüntetni. Itt tartottunk, ezek voltak az előző részek eseményei.
Miután a test és a fiókok szép állapotba kerültek, az ajtókat kellett kezelésbe vennem.
Sajnos az egyik ajtónak olyan rossz állapotban volt a furnérozása, hogy nem csak a felső réteg, a furnér sérült, hanem a lemez is, amire a furnért ragasztották, így a deszkáig fel kellett szednem az elemeket.

Erre a deszkára nemigen festhettem rá, mert elég rondán nézett volna ki.
Így vettem hozzá farostlemezt és sniccerrel beszabtam és beragasztottam a helyére. Erre már nyugodtan festhettem!

Úgy döntöttem, hogy nem csak a fiókokat és a szekrény belsejét tapátázom, hanem  az ajtókat is belülről. Ehhez először feltettem az ajtókat, hogy még véletlenül se tévesszem el, melyik hova való, és melyiken hogy fut majd a minta. Be is jelöltem a minta futásának irányát, mert a munka hevében az ember lánya képes a pancserkodásra.

Ezután a már jól ismert módon tapétáztam az ajtókat.
Az ilyen műveleteknél általában az lesz a baj egy idő után, hogy a tapéta szélén a ragasztó elválik. Ezt megelőzendő, szögbelövővel díszléceket tettem fel körben, az ajtó széleinél. Nagyon szép díszléceket szereztem hozzá.
Végül, hogy munkám tartós legyen és még jó sokáig pompázzon a bútor ebben az állapotában, három réteg lakkot tettem rá, amitől gyönyörű, fényes felülete lett, Természetesen, a tapétázott részek is így jártak. Szabtam még bele egy új MDF polcot, és mehetett a helyére. De hogy a legapróbb részletek is kidolgozottak legyenek, a lámpánk színével megegyezőre fújtam át az ajtópántokat. (a képen csak két pánt van még feltéve, mert ez a kettő száradt meg a fotózásra, amikor Orsi jött....csak hogy eláruljak egy kulisszatitkot...:-))
A történetnek pedig még mindig nincs vége, mert konyhabútorról lévén szó, hiányzik róla valami. Kitaláljátok hogy mi?
Mögé pedig üveglapot teszünk, ugyanúgy mint a sütő feletti falra, hogy védjük a tapétát.
Kell még fölé polc, és nagyon de nagyon keresem a tökéletes falikart, ami a munkapultot világítaná meg.
A tálaló, a mi kis konyhai primadonnánk, így hozzá alakítjuk, tervezzük a konyha többi részét, aminek hétvégén meg is álmodtuk az utolsó részleteit is.
Így aztán, a befejezés helyett, újabb részekkel folytatom az izgalmas történetet, de az már biztos, hogy a happy end az meglesz! ;-)

A felújítás előzményei:

- sérült furnér felszedése
- tátongó lyuk és beragadt fiók orvoslása

A posztot a Farrow and Ball festékek magyarországi forgalmazója a Fabcolor Kft támogatta. Nézzetek be hozzájuk, érdemes, mert a múltkori akció pedig mától egy hónapig újra érvényes: aki a "kicsiház" jelszóra vásárol, 10% kedvezményt kap a vételárból!

"After"Fotók: Balogh Orsi