A káosz a rend előtti utolsó stáció

A nagytakarítás valahogy mindig a káosz irányába vezet. Egy ideig. Aztán egyszer csak, a sok kis halomból, dobozból, kupacból és papírhegyből egyre kevesebb lesz, és rendeződnek a sorok: a káoszból apránként rend lesz.

Na mi most még ennél az utolsó stációnál tartunk, de már egy hete.

Ezért a hétvégénk most azzal telt, hogy a tetőtéri két szobából az egyikben, a gardróbban rendet tettünk, így mostanra ez a szoba 80%-os készültséggel büszkélkedhet. Hónapokig ez egy béna ruharaktár volt, bőröndökkel, dobozokkal, mintegy átmeneti szállás, átmeneti ruhatárolója. Most felszámoltuk az átmenetiséget: falak sötét színben pompáznak, ami szerintem erősíti a boudoir-jelleget, a padló viszont jó kontrasztként, hófehér. A két Ikea komód iszonyatos mennyiségű cuccot elrejt, az állványokon pedig vígan elvannak a vállfát igénylő ruháink.



Mivel szinte nincs függőleges fal ebben a szobában, szekrények elhelyezése teljesen  kizárt volt, de úgy voltunk vele, hogy valójában nem is akarjuk elrejteni a ruhákat, hiszen ez egy gardrób, és a jól látható ruhatár szinte már dekorációként hat. Ami még kell ebbe a szobába: egy kárpitozott pad, mondjuk valami hasonló, mint amit már egyszer csináltam,  kisebb tárolók az ablak alá a cipőknek, és egy hosszú függöny, amit két oldalt ugyan elkötök az állványok előtt, így a ruhák továbbra is láthatóak maradnak, de a sok textil további puhaságot adna a térnek. Szükség lesz még hangulatvilágításra, egy szép csillárra és pár apró tárolódobozra, melyek a komód tetején, nem csak tárolásra de díszítésre is alkalmasak lehetnek.



Jó hosszú a lista, mégis, jelenleg úgy tűnik, a gardrób, a reggeli készülődés szentélye áll legközelebb a "kész" állapothoz az egész házban. (előzmény itt)

A tetőtér másik fele még nincs ilyen jó állapotban, főleg hogy csúszott egy kis malőr a számításaimba. Üveg asztallapot terveztem az irodába, amit telefonon rendeltem meg, alaposan körülírva, hogy mi lesz a funkciója az üveglapnak. Ehhez képest, életveszélyesen vékony üveglapok érkeztek, nemhogy a monitort nem merjük rátenni, de már a puszta látványa is félelmet kelt bennem. Mindig elkövetem azt a hibát, hogy megbízom a szakemberek tudásában, és naivan azt hiszem, hogy ők okosabbak mint én.

Most várjuk a másfél centis, edzett üveglapokat, melyekre már maximális biztonsággal pakolhatunk.





A padló viszont impozáns, tágítja a teret és növeli a fényt. Teljesen megváltoztatja a szoba hangulatát! (előzmény itt)

Hátra van még a villanyszerelés, ami nagyon sokat számít majd a végeredménynél, és jó pár hét, mire megérkeznek a külföldről rendelt székek is. Sok-sok festés is vár rám: az Ikeában most nagyon olcsón, 2490 Ft-ért vettünk éjjeliszekrényeket, melyek az oszlopok között lesznek a tárolók. Fehérre festve. Fehérre kell még festenem az 1500 Ft-os asztallábakat, és egy, most Family kártyára akciós laptopasztalt.

De még így is messze leszünk a tökéletes végeredménytől, hiszen ide elég sok kiegészítő kell, melyek a végső hangulatot adják. Képek, dísztárgyak, egy-egy régi bútor, asztali és állólámpák, párnák és takarók. Viszont, hétvégére már itt is rend lesz. Remélem.