Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én akkor olvasok egy blogot rendszeresen, ha érdekel a témája, ha szépek a képek, ha jók az ötletek, ha tetszik az írások stílusa, ha inspirál, ha érdekes információt nyújt, ha felvidít, ha álmodozásra késztet, vagy egyszerűen csak kikapcsol. Blogtól függetlenül. A legfontosabb kedvtelési szempont pedig számomra az, ha egy blog hiteles.
Hitelességet megszerezni, azon túl pedig egyfajta véleményformáló erővé válni nagyon nehéz, ugyanakkor egy pillanat alatt el is lehet bukni azt!
Abban reménykedem, hogy a Kicsi Ház már szerzett némi hitelt nálatok. Talán azt is elmondhatom, hogy meghallgatjátok és elfogadjátok a véleményem bizonyos témákban, úgymint lakberendezés, bútorátalakítás, barkácsolás, styling.
Éppen ezért, abban is reménykedem, hogy el tudjátok fogadni azt a tényt, hogy a Kicsi Ház blog változik, ahogy egyébként én pedig fejlődöm a blogolással töltött idő során. Azt hiszem, meg lehet rekedni egy bizonyos szinten, de az nem visz előre. Én pedig nem vagyok az az egy helyben toporgós típus.
Folyton kutatok, keresem az új inspirációt, figyelem a trendeket és a bútorok felújítása kapcsán is újabb és újabb tapasztalatokat gyűjtök. Mindezt azért, hogy aztán az új ismereteimet, mindazt amit látok-hallok és amikből aztán építkezem, megosszam veletek.
Most olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy egészen kivételes dolgokat tanulhatok, közelebb kerülhetek s megfigyelhetek olyan márkákat, termékeket, amiket eddig csak messziről csodálhattam, és amelyek feltétlenül új dolgokra inspirálnak, amelyek formálják az ízlésemet és a látásmódomat, leginkább a saját munkámmal kapcsolatban.
A régi blogon a fotóm alatt az Oscar Wild idézet jól mutatta, hogy mi az ami fontos nekem: Élni a lehetőséggel, és lehetőséget adni. Azt hiszem attól válnék teljesen hiteltelenné, ha most nem élnék a lehetőségeimmel, csak azért mert azok jobbak, mint amilyenről valaha is álmodtam.
Miért írom le mindezt?
Mert nem akarom, hogy azt gondoljátok, most már nem lesznek jó ötletek. Hogy már nem lesznek izgalmas bútorátalakítások. Hogy nem lesznek inspiráló barkácstippek.
Mert lesznek!
De lesz mellette más is. Ami eddig nem volt. Olyan nagy baj ez? Más leszek én ettől? Feldolgozhatatlan a változás? Baj az, ha nem csak szuperolcsó ötleteket mutatok meg nektek?
Engedjétek, hogy mixeljem a kettőt és meglátjátok, ti is sokat fogtok tanulni belőle.
Ha nyitva tartjátok a szemeteket és a szíveteket.
Kedves Kata! Egy ideje a Facebookon kõvettelek, de ma olyan hangulatban voltam, hogy elkezdtem az elejétől elolvasni a blogot, a kezdetet és hogy miként lett a Kis házból Nagy ház! Ami elég furcsa nekem, hogy a váltás idején nagyon nagy csend vett körül, szinte semmi hsz. Vagy csak én látom rosszul? De mindegy is, mert azóta is remek ötletekkel szórakoztatsz minket! Szuper vagy! Köszönöm!
VálaszTörlésKedves Ildikó!
VálaszTörlésA váltás idején a blog.hu-ra tettem át a blogot és majdnem egy évig ott is blogoltam tovább, hogy tényleg tiszta lappal kezdjek. Nem vált be nekem az a felület, így visszatértem ide. De az ez idő alatt született kommenteket nem tudtam sajnos ide exportálni, így úgy tűnik, mintha abban az időben senki nem kommentelt volna. De itt vagyok és ti is itt vagytok és ennek nagyon örülök!
Így már értem! :)
VálaszTörlésNézegettem a stylist munkáidról a gyönyörű fotókat, de nekem a valós életképek jobban bejönnek. Leslek továbbra is a blogon, és a facebookon is. Abba ne hagyd! Köszi, Ildikó